A gyerekeken spórol a Fidesz: évekre jegelik a családi pótlékot

Nem emelkedik négy évig a családi pótlék - legalábbis a kormány terve szerint. Abban a dokumentumban, amely 2015-ig tartalmazza a tervezett kiadásokat azt írták, hogy az idén 456 milliárdot, míg 2015-ben is csak 458 milliárd forintot szánnak családtámogatásra. Ez pedig nemcsak az összeg befagyasztását jelenti, és azt, hogy még az infláció mértékével arányosan sem emelkedne a támogatás, hanem azt is, hogy a kormány nem számol azzal, hogy több gyerek születne, mint most. Pedig nem erről beszéltek eddig.

A szocialista kormányok idején a Fidesz minden esetben az akkori vezetést tette felelőssé a csökkenő gyerekvállalási hajlandóság miatt. Akkor a jobboldalon még a családok életében fontos elemnek tartották a családi pótlékot, a KDNP-s Soltész Miklós, aki az akkori ellenzék népjóléti kabinetvezetője volt, 2009-ben úgy fogalmazott: elfogadhatatlannak tartja a családi pótlék bármiféle elvonását, szigorítását és eltörlését.

Mint mondta, eddig konszenzus volt abban, hogy a családi pótlék a családtámogatási rendszer egyik alapja, a szocialista-szabad demokrata családpolitikát viszont a megszorítások jellemzik, amitől családok újabb tízezrei mehetnek tönkre. Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke pedig azt kritizálta akkor, hogy a kabinetnek nem fontosak a családok, újabb és újabb terheket raknak a vállukra, de nem segítenek ezek cipelésében. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a kormányváltás előtt azt ígérte: ha kormányra kerülnek, a gazdasági növekedés függvényében sokkal bőkezűbb családtámogatási rendszert építenek ki. Úgy fogalmazott: szociális, gazdasági és etikai értelemben is igazságtalan, ha családokat érint a megszorítás. "A gyermeknevelés esélyeinek csonkítása a jövő felélését jelenti" - mondta.

De nemcsak ezen kijelentések miatt kerültek ellentmondásba önmagukkal. A napokban Harrach Péter állt elő azzal az ötlettel, hogy a középiskolai oktatásban jelenjenek meg a felelős párkapcsolatról és a családi életről szóló ismeretek. A KDNP frakcióvezetője ezt azzal indokolta, hogy fontos, hogy a gyermekvállalási kedv erősödjön, ami összefügg a házasság intézményével. Szerinte ez a legtermékenyebb párkapcsolati életforma, csakhogy "a családi példa sok esetben ezt a szerepet már nem tudja betölteni". Ám éppen a felelős családalapítás ellen szól a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet nyári döntése. A szervezet módosította azt a korábbi forgalomba hozatali engedélyt, amelynek értelmében a közeljövőben vény nélkül kapható lett volna az egyik esemény utáni tabletta. A szervezet "az anya és magzat egészségvédelmét messzemenőkig szem előtt tartva" döntött így.

Ezzel viszont megnehezítették a felelősen gondolkodó párok helyzetét is, mert bár az ilyen tablettákat nem szabad gyakran használni, de előfordulhatnak olyan esetek, amikor mindenképpen szükségessé válnak. Czeizel Endre orvos-genetikus lapunknak korábban úgy fogalmazott: a lányok egyharmada nem tartós kapcsolatban veszíti el a szüzességét, vagyis nem készülnek rá, hanem házibuliban bújnak ágyba. Ha a patikában csak annyit kellene mondani, hogy sürgős eset miatt vannak ott, akkor az abortuszok 20 százalékát meg lehetne előzni. Ha viszont előbb az orvost kell felkeresni, aki vizsgálat után írja föl a tablettát, a lányok inkább reménykednek, hogy nem estek teherbe.

Czeizel volt egyébként az, aki 1996-ban kidolgozta a "felkészülés a felnőtt életre" nevű tantárgyat, így az iskolákban a szexuális életre is felkészítették a gyerekeket. Az első Orbán-kormány ideje alatt azonban ez megbukott, az egyik szakpolitikus pedig felháborodva kérdezte a szakembertől, hogy képzeli, hogy a gyerekekkel szexről beszél?

Az élettársi kapcsolatot lehet bírálni vagy támogatni, de egy biztos: egyre népszerűbb. A párok döntését még a politikusoknak is tiszteletben kellene tartani, ennek ellenére a gyerekeiket is hátrányosan megkülönböztetik. Kevesebb családi pótlékot kaphatnak, mint azok, akik összeházasodtak. Más állami támogatásoktól is elesnek azok a nagycsaládok, amelyekben a szülők nem kötöttek házasságot.

Politikusok nélkül döntenek

Egyre később és egyre kevesebb gyereket vállalnak a családok. Míg korábban a nők a 20-as éveik elején már férjhez mentek és gyermeket vállaltak, az utóbbi másfél évtizedben ez gyökeresen megváltozott. Jelenleg a 30-as éveik elején járó nők 30 százalékának nincs gyereke. Míg a korai családalapításnál valószínű, hogy az édesanya több gyereket vállal, idősebb korban szülő nőnél ez kétséges. Már a házasságkötés sem jellemző, sokan inkább az élettársi kapcsolatot választják. Ebbe a legtöbb európai országban nem szólnak bele a politikusok. Az állami beavatkozás pozitív példája Franciaország, ahol szociális támogatásokkal segítik a családokat, a szociális munkások pedig olcsón vállalják a gyermekmegőrzést.

Muhari Judit / Népszava

Az eredeti cikk az alábbi linken olvasható:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=484414#null