mszp.hu | Belföld
2022. május 19. 22:15

A hiteltelenség árát a piac fizetteti meg a magyarokkal

A hiteltelenség árát a piac fizetteti meg a magyarokkal
Minden magyar foglalkoztatott 10 millió forintnyi államadósságot cipel a hátán, és egyharmadával több kamatot kell fizetniük érte, mint a cseheknek.

Varga Mihály pénzügyminiszter-jelölt nem tudta ezt cáfolni meghallgatásán a Parlament Költségvetési Bizottságában – mondta el Vajda Zoltán, a bizottság MSZP-s elnöke online sajtótájékoztatón csütörtökön.

„Ez a hiteltelenségnek az ára, amit a piac fizettet meg a magyarokkal” – mutatott rá Vajda.

Kérte Vargát, segítsen, „hol hibázik a matek” a levezetésében, de a miniszterjelölt nem reagált, illetve a számokat nem cáfolta.

Vajda levezette: a jelenlegi 42 ezer milliárd forintos államadósság egy magyar foglalkoztatottra vetítve majdnem 10 millió forint (kinek-kinek a saját hitelein kívül); ez azt jelenti, hogy egy-egy magyar foglalkoztatott évi 500 ezer forintot „cipel a hátán”, azaz fizet ki kamatra az államadósságért 7,5%-os 10 éves kamat mellett.

Csehországban ugyanez a kamatráta 5%, vagyis „ez azt jelenti, hogy egyharmaddal több kamatot kell fizetni a magyar állampolgároknak, a magyar foglalkoztatottaknak, mint Csehországban ugyanezért”.

„Ha hitelesebbek lennénk és (...) annyiért tudnánk finanszírozni ezt, mint a csehek, akkor ez körülbelül harmadával lenne kevesebb”, s akkor minden magyar foglalkoztatottnak évente úgy 150 ezer forinttal kevesebb kamatot kellene fizetni az államadósság után – mondta Vajda.

Varga meghallgatásáról azt mondta: a jelölt „az elért, szerintük fontos gazdasági sikereket mondta el nagyon hosszan, a jövő tekintetében (...) már sokkal kevésbé volt konkrét”.

Varga összesen három célt fogalmazott meg: a stabilitás és egyensúly, elsősorban a fiskális egyensúly megőrzését, a biztonságos növekedésre való törekvést, és „ahogyan ő fogalmazott, (...) megvédeni az eredményeinket” – számolt be Vajda.

Megemlítette: „szemantikai vita” alakult ki közte és Varga között, hogy Varga ezermilliárd forintos kiadáscsökkentési intézkedését minek kell nevezni, mert „ezek szerint a kiigazítás szót sem szabad használni, ezt ő többször mondta, hogy ez neki nincs benne a szótárában, és a megszorítás szótól pedig teljesen elzárkózott”.

Ugyanígy nem hangzott el Varga részéről az egész meghallgatás alatt az euró kifejezés; a bevezetésének céldátumára vonatkozó ellenzéki kérdésre úgy felelt: az eurót csak technikai eszköznek tekinti és nem a bevezetését tartja fontosnak, hanem hogy a bevezetés feltételeinek feleljen meg a magyar gazdaság.

A költségvetés fő számairól Varga elmondta: 2023-ra 3,5%-os hiányt terveznek, az idei évre 4,9%-ot, „az kőbe van vésve, mindenáron tartani fogják és (...) nem lehet ettől elmozdulás”; mindenesetre a kormány és a piaci szereplők is „nagyon komoly lassulást terveznek” a gazdaságban – számolt be Vajda.

Elmondta: jelezte aggodalmát, mikor kiderült, a jövő évre tervezett 5,2%-os inflációt az idei árfolyammal számolta ki a kormány. A költségvetés tavaszi-nyári tervezésével kapcsolatban is kifejezte kétségeit, mert a korai tervezéssel félő, hogy „ismét majd közel 100-szor kell kiigazítani” a büdzsét.

Rákérdezett az adópolitikára és Varga válaszából azt szűrte le: „az áfának a világrekord kulcsa ezek szerint biztosan meg fog maradni”.

Az önkormányzatoktól elvont iparűzési adó kompenzációjával kapcsolatos kérdését Varga „egy kicsit elviccelte”, mondván: nem tudja, miért kellene külön kompenzálni az ellenzéki önkormányzatokat, ő nem is tudja, melyik önkormányzat ellenzéki, melyik nem.

Vajda dicsérte, hogy érdemi párbeszéd alakult ki a meghallgatáson és jelezte: a megelőlegezett bizalom jegyében nem nemmel, hanem „óvatos tartózkodással” szavaztak Vargára az ellenzéki bizottsági tagok.

Kapcsolódó párttagok