A jelentéstevő szerint is élvezzen előnyt a magyar GMO-mentes méz

"Az Európai Bíróság és az Európai Bizottság között lévő jogvita a magyar méhészeti ágazat számára előnyösen zárul. Az Európai Parlament frakciói által támogatott módosító javaslataimban kezdeményeztem, hogy a génmódosított pollent fel kelljen tüntetni a méz címkézésén, függetlenül annak mennyiségétől. Javaslatom alapján a magyar méhészek előnybe kerülnek azáltal, hogy a Magyarországról, mint GMO-mentes országból származó mézre nagyobb a kereslet az EU területén. Ezzel a Brazíliából és Kínából származó méz mennyisége jelentősen csökkeni fog a szupermarketek polcain, míg a magyar méhészek több mézet tudnak értékesíteni az Európai Unió területén." - hangsúlyozta Tabajdi Csaba, a méhek egészségi állapotáról és a méhészeti ágazatot érintő kihívásokról szóló jelentés szerzője a méz irányelv felülvizsgálata kapcsán beadott módosító javaslatairól.

Tabajdi Csaba emlékeztetett, hogy Magyarország a világ 20 legnagyobb méztermelő országa közé tartozik. A magyar méhészek évente majdnem háromszorosát - 22 ezer tonnát - termelik meg annak a mézmennyiségnek, amelyet a hazai fogyasztók igényelnek. A szocialista EP-képviselő kiemelte, hogy "az Európai Bizottság javaslata értelmében nem kellene feltüntetni, ha a méz tartalmaz génmódosított szervezeteket. Ez egyrészt ellent mond az Európai Bíróság korábbi döntésének, másfelől sérti a magyar méhészek érdekeit. A magyar méhészeti ágazat ugyanis előnyben van számos uniós tagállammal és Unión kívüli országokkal szemben, mivel Magyarországon nem engedélyezett a GMO termesztése. A mostani módosító javaslataim lehetővé teszik, hogy a magyar méhészek jelentősen több mézet értékesíthessenek az EU területén"
 
A Magyarországon is egyre gyakrabban tapasztalható méhpusztulások kapcsán Tabajdi Csaba kiemelte, hogy „az európai élelmiszer termelés háromnegyede a méhek beporzásán áll vagy bukik. A méhpusztulásokat többek között a különböző betegségek megjelenése, a megfelelő méh-gyógyászati készítmények hiánya, a növényvédőszerek és azok használati módja, a természetes élőhelyek eltűnése és a méhészek egy részének nem megfelelő szakmai felkészültsége okozza. Elengedhetetlen a méhészek és a gazdák szorosabb együttműködése, mivel egymástól függnek, az európai állampolgárok pedig tőlük. Az új Közös Agrárpolitika kizöldítése kiemelten fontos a méhek táplálkozásának javítása szempontjából. A több növénykultúra termesztése, az ökológiai jelentőségű területek fenntartása megakadályozhatják a méhcsaládok eltűnését." - húzta alá a szocialista képviselő.
 
Háttér:
 
Az Európai Bizottság - az Európai Bíróság ítéletével szemben - a virágport kizárólag a méz természetesen alkotóelemévé (natural constituent) kívánja nyilvánítani. A Bíróság korábbi ítéletében a virágport azonban összetevővé (ingredient) nyilvánította. A Bíróság döntésének két gyakorlati hatása lenne: a mézen fel kell tüntetni a virágport, mint összetevőt, a másik pedig, hogy a GM élelmiszerek és takarmányok engedélyezéséről szóló irányelv alapján a mézen szükséges lenne jelölni amennyiben a virágpor több mint 0,9 %-a GMO-t tartalmaz. A Bizottság mostani javaslata tulajdonképpen semmibe veszi a bíróság ítéletét. Az Európai Bizottság javaslata értelmében a GM pollen vizsgálatát a méz teljes tömegére tekintettel kell vizsgálni és alkalmazni a 0,9%-os tűréshatárt. Ez azonban a gyakorlatban soha nem érheti el a 0,9%-os küszöböt, vagyis a Bizottság javaslata értelmében nem kellene a mézen feltüntetni a GMO tartalmat. Ez sérti a magyar méhészek érdekeit, amely Magyarország GMO mentességéből fakad.