A Jobbik kottájából játszik a Fidesz

Az ok prózai: a Fidesz folyamatosan rivalizálni kényszerül a Jobbikkal, s verseng választói kegyeiért.

Ha valaki megismeri a Jobbik elképzeléseit, rájön, hogy "végső soron mindig is jobbikos volt, csak eddig nem tudott róla" - büszkélkedett még 2010 januárjában, pártja programjának bemutatásakor Vona Gábor. A Jobbik miniszterelnök-jelöltjéből ugyan nem lett kormányfő, de a választáson végül kétharmados parlamenti többséget szerzett Fidesz-KDNP és Orbán Viktor azóta a Jobbik programjának jelentős részét megvalósította. Köztük olyan szimbolikus ígéreteket, mint a határon túli magyarok kettős állampolgársága illetve szavazati joga, vagy éppen a 2006 őszi események felülvizsgálata.

Legalábbi ilyen emblematikus elem volt a Jobbiknál még Trianon-emléknapként, a Fidesznél már a nemzeti összetartozás napjaként beváltott ígéret. De ugyanez igaz a szélsőséges párt által az új alkotmányba foglalni ígért hivatkozásra a Szent Koronáról illetve a keresztény gyökerekről - minkettő belekerült az új alkotmányba. De a multicégeket terhelő ágazati különadók bevezetése vagy a devizahitelesek megsegítése, a bankadó kivetése mind-mind olyan programpontok, melyek a Jobbik "törzsanyagai", mégis a kormánypártokhoz, az Orbán-kormányhoz kötődik megvalósításuk.

A Policy Solutions számos olyan ígéretet gyűjtött össze - lapunk még bővítette is a felsorolást -, amelyet a Jobbik tett ugyan, a megvalósítást azonban már a kormánypártok vállalták magukra. Nem egészen önzetlenül, hiszen így a politikai hasznot is learatták. Nem is teljesen önszántukból, mert rá is kényszerültek. A Fidesz a választások óta az egyik legfontosabb stratégiai feladatának tekintette hogy lezárja szavazóbázisa jobbszélét - mondta lapunknak a Policy Solutions elemzését készítő Bíró Nagy András.

Az intézet igazgatója szerint erre racionális oka is volt a kormánypártnak, hiszen felmérések egyértelműen kimutatták: sokan, több százezren is hezitáltak a Fidesz és Jobbik között. A nagyobbik kormánypárt hamar felismerte annak veszélyét, hogy a Jobbik témái közül jó néhány nagyon népszerű a társadalomban. A Fidesz komolyan tarthatott attól, hogy lengyel példára megerősödik a szélsőjobboldali párt, így a cél egyértelmű volt: ne a fideszes szavazóbázis "rovására" nyerjenek mind nagyobb teret maguknak. Ezért igyekeznek, hogy lezárják az ezekkel a témákkal láthatóan jó hátszelet kapott Jobbik "útját", pontosabban az átszivárgó szavazókét - tette hozzá az igazgató.

Miután a Fidesz van kormányon, a parlamentben pedig kétharmados többséggel bír, meg tudja valósítani azokat a pontokat a Jobbik programjából, amelyek népszerűek, de még a demokratikus normákon belül mozognak. Bíró Nagy kiemelte: az utóbbi napok eseményei jól példázzák ezt a folyamatot. Míg ugyanis a politikusi összeférhetetlenség - például, hogy a polgármesteri tisztség mellett nem lehet valaki képviselő -, amely a Jobbik korábbi retorikájában a "politikusbűnözés" elleni harccal volt azonos, jelenleg egyértelműen a kormánypárt témájává vált, addig a cigányügy, vagy az antiszemitizmus nem "honosodott" meg a Fideszben, sőt, kormánypárti politikusok élesen elítélték a Jobbik ilyen akcióit. A szakember szerint mindez azt is mutatja, hogy a Jobbik, azért hogy meg tudja magát különböztetni a Fidesztől, tovább is radikalizálódik, hiszen a "szalonképesebb" témáit rendre elveszi a kormánypárt.

Ráadásul nemcsak a szimbolikus kérdésekben vág a Jobbik elé a Fidesz, hanem sok tartalmi intézkedésnek is ugyanez a célja - emlékeztetett a Policy Solutions igazgatója. Hogy ezek az ügyek esetenként mennyire a Fidesz sajátjai ideológiai szempontból, arra példaként a multiadót és a bankadót említette, mely szerinte a fideszes tábor nagy részében is népszerű, s ha a kormánypárt nem vállalná ezt fel saját ügyeként, nagy fegyver lehetne a Jobbik kezében. Bíró Nagy szerint az ellenpélda az EU-ellenes retorika, mert - mint mondta - még a fideszes törzsszavazóinak körében is alacsony az EU-szkepticizmus. Vagyis a Fidesz itt inkább védekezésből, mintsem meggyőződésből vette át a Jobbik-retorikát. Kérdés, ezt hosszútávon teszi-e, mert erre kényszerül a Jobbik visszaverése érdekében, illetve, hogy berendezkedhet-e erre a politikai irányra a külpolitikai kapcsolatai tartós amortizálódása nélkül.

Eközben a Jobbik beszorul szélsőjobboldali szerepkörébe, hiszen fel kell vegye a kesztyűt, hogy jól megkülönböztethető ügyekkel megtartsa saját, radikális törzsszavazói bázisát. Csakhogy így a szélesebb választóközönséget már nem tudja megnyerni, azaz eldőlni látszik a kérdés, hogy képes lenne-e mérsékeltebb arculatot építeni és felnőni a váltópárti szerepre - fogalmazott a szakértő. Bíró Nagy szerint ugyanis jelenleg úgy néz ki, a Jobbik további radikalizálódása "üvegplafont" emel a párt fölé, bezárja a maximum középpárti helyzetbe. Ez egyben a Fidesz célja is, amihez az utóbbi két évben hajlandó volt maga is radikalizálódni bizonyos ügyekben. Eközben eddig az nem volt prioritás, hogy balra is zárjon, még akkor sem, ha egyértelmű, hogy balról nagyobb az esély a Fidesz leváltására. Ennek fő oka Bíró Nagy szerint az lehet, hogy a másodlagos preferenciák alapján jóval kisebb az átjárhatóság a baloldali pártok és a Fidesz között, mint a Jobbik és a kormánypárt esetében.

Arra egyébként már korábban figyelmeztetett Kiszelly Zoltán politológus, hogy a Jobbik 2010 tavaszán nagyot hibázott azzal, hogy irreális célként tűzte ki, hogy megelőzi a választáson Fideszt. Emiatt azóta is a Jobbik megmaradásának kulcsa, hogy miben tud eltérni a Fidesztől, tud-e új témákat felmutatni vele szemben, ha már a kormánypárt rendre "kifogja a szelet" a vitorlájából. A Fidesz természetesen ezzel ellentétes pozíciót foglal el, s ilyenkor lehetünk tanúi az olyan "összecsapásoknak", mint mondjuk az idén év elején, amikor az volt a tét: melyik párt "foglalja vissza az utcát." Az utcai jelenlét erősítése, saját maga "láttatása" volt ugyanis a célja a Fidesz melletti szimpátiatüntetéseknek és a Jobbiknak is.

Leszavazták az MSZP rasszizmusellenes javaslatát

Hiába biztosított a parlamentben mindenkit a múlt héten Orbán Viktor arról, kormánya "garantálja, hogy ebben az országban minden kisebbség biztonságban élhet (...) ideértve a Magyarországon élő zsidó kisebbséget is", a kormánypárti többség tegnap ahhoz már nem járult hozzá, hogy tárgyalják a szocialisták rasszizmusellenes határozati javaslatát. Pedig a múlt héten a tárgysorozatba vételről való voksolás - talán éppen Orbán szavainak hatására - még támogató volt: 300 igen, 45 nem és 2 tartózkodás mellett elfogadta a Ház.

A szocialisták "a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái elleni határozott fellépésről" szóló határozati javaslatot azóta próbálják átverni, hogy a jobbikos Baráth Zsolt nyíltan zsidózott a parlamentben a tiszaeszlári vérvád felemlegetésével - emiatt ügyészségi eljárás indult.

Néhány átvett ötlet

A Jobbik programja, ígérete

"Az elszakított nemzetrészeken élő magyarok számára törvényben biztosítjuk a magyar állampolgárságot".

Teljes választójogot a határon túli magyaroknak.

Legyen emléknap a trianoni döntés évfordulója.

A 2006 őszi "rendőri brutalitás és ügyészségi-bírósági jogsértések" feltárását ígérték.

Az új alkotmányban rögzítették volna, hogy parlamenti képviselő nem lehet polgármester.

A "kommunista funkcionáriusok luxusnyugdíjának" ügye visszatérő elem volt a párt retorikájában

Az államadósságért és a költségvetési hiányért felelős politikusok megbüntetését ígérték.

"A szociális jellegű segélyeket közmunkához kötjük, és szociális kártyán fogjuk kifizetni".

A Szent Korona-tanra, a keresztény gyökerekre való hivatkozást sürgettek az alaptörvényben.

"A Jobbik célja, hogy az abortusz a társadalomtörténet rossz emlékei közé kerüljön".

Fokozott védelmet ígértek a pedagógusoknak megtámadásuk, zaklatásuk esetén

"A devizahiteleseket megmentjük a hiteleik támogatott forintosításával, amelynek költségét a bankokra terheljük".

"A multik adóbevételekhez történő hozzájárulása elenyésző, a keletkező hasznot kiviszik az országból"

"A magán-nyugdíjpénztári rendszert megszüntetjük és visszavezetjük az állami rendszerbe".

"A neoliberális oktatáspolitikával szemben a Jobbik támogatja az osztályzást és az évismétlést".

"A Kossuth térről a Károlyi-szobrot haladéktalanul eltávolítjuk".

A Fidesz-kormány intézkedése

A Fidesz első intézkedései között fogadta el a "kettős állampolgárságról" szóló jogszabályt.

A Fidesz előbb ezt magyarországi lakhelyhez kötötte volna, később csak a pártlistás szavazást engedte.

A kormánypártok javaslata a "nemzeti összetartozás napjává" nyilvánította a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét.

Döntöttek az áldozatok kártalanításáról, létrejött a Balsai-bizottság és megalkották a semmisségi törvényt.

A Fidesz törvénybe foglalta a politikusi álláshalmozás tilalmát.

A Fidesz a pártállami nyugdíjak felülvizsgálatát szorgalmazta.

Létrehozák az államadósság-növekedést vizsgáló testületet, amely megnevezte a felelősöket.

A kormány azt tervezi, hogy több juttatást - például a családi pótlékot - Erzsébet-utalványban fizet ki.

Az új alkotmány preambuluma említi a Szent Korona-tant és a kereszténységet.

A magzati élet védelme megjelent az alaptörvényben és a családvédelmi törvényben.

Szigorították a tanárokkal szemben elkövetett erőszakos cselekmények büntetőjogi szankcióit.

A kormány bevezette a végtörlesztést és a bankadót.

Különadókat vetettek ki a távközlésre, az energiaszektorra, az áruházláncokra.

Államosították a pénztári megtakarításokat, és "bátorították" az átlépést.

A Fidesz-KDNP visszavezette alsó tagozaton az osztályzást és az évismétlést.

A szobor eltávolítására Kövér László is ígéretett tett, majd az idén márciusban el is vitték a műalkotást.

NÉPSZAVA-összeállítás /

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=540958