A frakcióvezető-helyettes konkrét példaként említette a délszláv háborút, amikor ezt a passzust a magyar kormány alkalmazta is. Kósa Lajos a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság mostani elnöke emlékeztetett is, hogy ő már akkor ott ült az egész éjszakán át tartó zárt ülésen, ahol az akkori kormány és az akkori ellenzék együtt döntött, úgy hogy a magyar állam nem vesz részt a délszláv háborúban. Most ezt a jogot vették el, ezután főszabály szerint a Fidesz 5-6 tagja egy zárt szobában dönt majd arról, hogy például Csádba hova és hány magyar katonát küldenek. Arról is ők döntenek majd, hogy magyar katonákat küldjenek külföldi háborúba, fegyveres harcokba.
Harangozó Tamás szerint a cinizmus csúcsa az, hogy a Fidesz arra hivatkozott a honvédelmi törvény megváltoztatásakor, hogy gyorsan kell dönteni, de vajon egy külföldi ország háborújában mi olyan sürgős intéznivalója van a magyar hadseregnek, ami miatt nem lehet itthon megvitatni a bevetésüket.
A legcinikusabb pedig, hogy az a párt, ami 2022-ben azzal nyert választást, hogy az akkori ellenzéket azzal támadta, hogy a magyar fiúkat és lányokat háborúba küldenék, most pont ők teszik ezt.
A jövőben, ha egy misszióról szóló jelentésbe egy minősítő adat is bekerül, akkor még a Magyar Közlönyben sem kell beszámolni róla. Ezek pedig államtitoknak fognak minősülni, így sem a politikusok, sem az újságírók nem beszélhetnek majd, és nem írhatnak róla.
A Fidesz mellébeszél és hazudik akkor, amikor azt állítja, hogy foglyok kimenekítés céljából készült ez a törvényjavaslat. „Készülnek valamire.” Még az is lehet, hogy Ukrajnába is küldenek katonákat, csak már abban nem lehetünk biztosak, hogy melyik oldalra. Jogilag ezeket mind megtehetik a jövőben és még csak beszámolniuk sem kell róla. „Ha nem akarnak sunyiban ilyet csinálni, akkor meg minek csinálják.” Az sem bíztató, hogy Csádban mi történik, még mindig nem tudjuk hány magyar katona ment oda és milyen céllal.
A Honvédelmi Bizottság ellenzéki tagjai azonnal összehívták a bizottsági ülést, amikor napvilágra került a hír, hogy hekkertámadás érte hazánkat. „Ha tényleg nincs nagy baj, eljöttek volna és megnyugtatják a bizottsági tagokat legalább egy zárt ülésen. Az biztos, hogy ez minden idők legnagyobb hekkertámadása az egyik honvédelmi szervezet ellen, és az is biztos, hogy érzékeny adatok kerültek ki. Megtudhattuk, hogy a beszerzéseket a honvédség számára a jövő évre felfüggesztették, valamint, hogy több mindent jócskán túlárazva szereztek be. Tisztázni kellene, hogy milyen adatok kerültek ki, a hekkerek mit kezdenek az adatokkal, hogyan tervezik visszaszerezni ezeket. „Ha a honvédelmi tárcával nem jutunk semmire, majd a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz fordulunk.”
