A bizottság kétnapos munkája során számos, hazánkat is érintő kérdésben folytatott vitát, és tárgyalta meg a plenáris vitára bocsátandó jelentések módosításait. Herczog Edit szerint a szép reményekkel indult következő kutatási keretprogram, a Horizon 2020 legnagyobb kockázata, hogy a korábbiaknál is inkább felerősítheti az agyelszívás jelenségét. A jelenlegi tervek szerint a teljes költségvetés mindössze 5%-a jutna az új tagállamokba, míg a régi tagállamok által hangsúlyozott „tudományos kiválóság” igényének bebetonozása sem segíti az kelet-közép-európai államok tudományos közösségét. „Ha a tudományos kiválóság feltétele, hogy a projektek és kutatóhelyek már a korábbi keretprogramból is részesüljenek a támogatásból, az nem szolgálja az új kutatási területek és új intézmények bekapcsolódását a tudományos közösségbe” – fogalmazott Herczog, aki szerint a kutató bérezés kérdése lehet például hazai a tudományos közösség itthon tartásának a záloga is.
Az ITRE ülésén szintén tárgyalt 2050-ig tervezett energiaügyi ütemterv kapcsán a képviselő úgy fogalmazott, hogy a jövő energiaforrásainak tervezése során is fenn kell tartani az energiahordozók és a származási országok közötti diverzitást, ellenkező esetben hosszú távra csapdába ejtjük az európai gazdaságot. Herczog szerint ugyanis, ha mindent a megújuló energiaforrásokra teszünk fel, ugyanolyan kiszolgáltatott helyzetbe kerülünk, mint például a gázimport esetében. Különösen a kisebb tagállamok, például a nettó energiaimportőr Magyarország esetében lényeges, hogy a minden forgatókönyv szerint dráguló energiapiacon ne kerüljön teljesen kiszolgáltatott helyzetbe, például technológiai értelemben ne függjön a külső, akár Európán kívüli gazdaságoktól.
A tagállamok, az ipar és a fogyasztók teherbírását figyelembe vevő javaslatok kellenek, amelyek érdekeltté teszik a feleket a beruházásban. Herczog szerint a legfontosabb szempont az energiaszegénység elkerülése, amelyet azonban a teljességgel a megújuló energiákra alapozott zöld gazdaság esetében bekövetkező drágulás következtében nem lát biztosítottnak a képviselő.
2012. szeptember 18. 15:55
A kelet-közép-európai tagállamok hatékonyabb érdekérvényesítésére van szükség
Mind a formálódó tudományos keretprogram, mind pedig a 2050-ig tervezett energiaügyi ütemterv esetében a sarkukra kell állniuk az unió új tagállamainak, ha nem szeretnék, hogy tovább erősödjön az agyelszívás, vagy az energiaszegénység jelensége mindennapossá váljék a térségben – közölte Herczog Edit az EP Ipari-, kutatási- és energiaügyi bizottsága ülését követően.
