A konkretizálás érdekében a marrákesi (COP 22) alkalmával valamennyi részes fél kötelezettséget vállalt arra, hogy a politikai körülmények változásaitól függetlenül kitart a párizsi vállalások mellett. A következő, bonni rendezvény fő célja, hogy felmérje a közös törekvéseket és a kötelezettségvállalások teljesítésében elért előrehaladásokat.
Az Európai Parlament állásfoglalása alternatív éghajlat-finanszírozás és a végrehajtás módokat vázol fel, például kötelezettségvállalásra szólítja fel a kormányokat, valamint az állami és magánkézben levő pénzintézeteket. A hitelezési és beruházási gyakorlatok összehangolhatóak a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel, konkrétan ösztönözhetik a fosszilis tüzelőanyagok elhagyását, illetve ösztönözhetik a biztonságos zöld energiába való beruházást például a szennyező és veszélyes nukleáris energia helyett. De „hogy a zöld beruházások vonzóak legyenek – többek között a mezőgazdasági ágazaton belül is–, egyedi állami garanciával, valamint a zöld beruházási alapok és a zöld kötvények kibocsátói számára biztosított tanúsítványokkal és adókedvezményekkel is ösztönözhető a fejlődés. Hasonlóan, a digitális technológiák területén is vannak teendők, hisz azok sincsenek kihasználva az energetikai átállás elősegítésében, az új fenntartható üzleti modellek kialakításában, valamint az energiahatékonyság és az energiatakarékosság javításában”- foglalta össze Szanyi Tibor.
A szocialista európai parlamenti képviselő egyúttal aláhúzta azt is, hogy az Európai Uniónak attól kell függővé tennie, hogy a kereskedelmi megállapodásaiban foglalt kedvezményeket biztosítja-e, hogy az adott ország miként viszonyul a párizsi vállalásokhoz.
