A szocialista politikus kifejtette aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy a kormány egy álvalóságban él, hiszen eredetileg 4 százalékos növekedéssel és 6 százalékos inflációval számoltak.
Hiszékeny Dezső egy személyes példát is felhozott a jelenlegi helyzettel kapcsolatosan, egy bankszektorban dolgozó ismerőse szerint hiába fizetnek magas kamatot az állampapírokra, az emberek mégsem vásárolják. „Ezek úgy is ellopják, ezért inkább más befektetést keresnek. Éjjel beleírják a közlönybe, hogy másnaptól nem váltják vissza, az uniós pénz helyett kell nekik, sose kapod vissza, emlékezz még a manyupra (magánnyugdíjpénztári megtakarítások)” – utalt ismerőse aggályaira az MSZP képviselője.
„Ezért fontos kérdés a hitelesség és azt gondolom, hogy az önök esetében ez nem áll fönt” – tette hozzá a politikus. Felhívta a figyelmet a szavak és a tettek egységére, ami nem érhető tetten a kormány munkásságában.
A következőket ígérte „szavakban” a kormány: megvédik a családokat, a munkahelyeket, a nyugdíjakat, rezsivédelem van és mindenki teljes biztonságban van az országban. Ehhez nyilvánvalóan jelentős állami forrásokra van szükség - fűzte hozzá.
A tények és a tettek viszont mást mutatnak, 2010 óta drasztikusan csökkent az állami szerepvállalás, ezt azt jelenti, hogy a GDP 31 százalékról 23 százalékra csökkent. Miközben Európa nyugati országaiban a kormányok közvetlenül támogatják a családokat és közvetlenül támogatják a vállalkozásokat. A magyar valóság pedig az, hogy a kormány a súlyos hibáit a lakosságra és a vállalkozókra próbálja áthárítani, így próbálnak meg többletforrásokhoz jutni.
A bányászatra, az út- és vasútépítésre a kormányzat nem vetett ki különadót –pedig 40 százalékos profittal dolgoznak – valószínűleg azért, mert az egyik szektorban az Orbán család, a másikban pedig a Mészáros család érdekelt.
El kellene gondolkozni azon, hogy nem a kiskereskedelmi egységeket kellene különadóval súlytani, hanem azokat, akiknél valóban termelődik extraprofit.
Szeretnénk tudni, hogy mi van az uniós milliárdokkal, szeretnénk, ha ezek a források végre megérkeznének. Nyugtalanító hír, hogy eddig több száz milliárd forintnyi hiányról beszéltek a Magyar Nemzeti Bank esetében, de ez most akár 2000 milliárd forintot is elérheti.
A kormány ígéretei szerint, az embereket, a nyugdíjasokat, a vállalkozókat és a családokat szeretné megvédeni. Pedig ma Magyarországon az itt élők egy harmadának, több mint 30%-nak nincs semmilyen tartaléka, ez azt jelenti, hogy máról holnapra élnek. „Önök szerint ez biztonság?” – tette fel a kérdést Hiszékeny Dezső.
A világbajnok ÁFÁ-val párhuzamosan, az unió legrosszabbul megfizetett dolgozói élnek az országban, talán csak Bulgária előzi meg Magyarországot. Nincs akkora infláció sehol, mint amely ezt a réteget sújtja. „Így fogják őket megvédeni? Szerintem nem védelem, ez az abszolút bizonytalanság” – tette hozzá.
„Én azt gondolom, hogy ma Magyarországon a megélhetés az emberek számára tervezhetetlen.” A nyugdíjasok, pedig egy többszörösen becsapott réteg, hiszen a kormány hitelezőivé váltak, hiszen nem fair ahogy elszámolják a nyugdíjakat.
Egy átlag magyar ember 38 évet dolgozik, ezalatt 51 millió forintot fizet be járulék formájában az államkasszába, mégis csak átlagosan 8 évig élvezheti ki a nyugdíját a rosszul működő egészségügy miatt, ezalatt pedig csak 21 millió forintot fizetnek ki neki. Ráadásul a férfiak 40 százaléka meg sem éri a nyugdíjas kort. „Ez a maguk biztonsága!”
A rezsikérdés, pedig totálisan átláthatatlan. „Az átláthatatlanság, az nem a biztonság, az a totális bizonytalanság. Önök ezt teremtették meg a rezsi ügyében!” – érvelt Hiszékeny Dezső.
Szinte nincs olyan 5 mondatuk, amiben ne szerepelne valamilyen formában a „családok” szó. A kormány a költségvetésben azt írja, hogy ez a rendszer valamilyen formában meg fog újulni, de a hogyanra, és a mikéntre még nincs válasz. A családok támogatásában nincs növekedés se a GYES, se a GYET, se az anyasági támogatás, se a családi pótlék, se a rászoruló gyerekek támogatásában. 14 éve nincs változás. Pedig ez mind a családokat segítette volna, de változatlan maradt ezidáig. Az otthonteremtés támogatása 50 százalékkal csökkent, felújításra pedig egy fillért sem kapnak a családok. A babakötvény 2008 óta, a gyereknek évente kétszer nyújtható támogatás 2017 óta nem változott, és az inflációt is figyelembe kellene venni. A gyermekétkezésre fordított összeg, még a Költségvetési Tanács szerint sem lesz elég a finanszírozásához. Ennek a költségét is a totálisan kivéreztetett önkormányzatokra terheli a kormány.
A szocialista politikus hozzá tette, hogy ma Magyarországon több mint 100.000 gyermek ellátatlan egészségügyi szempontból. „Ez a családpolitika? Ennyi, gyereknek nincsen háziorvosa. Nyugodtan kijelenthetjük, ha nincs háziorvos egészségügyi szempontból ellátatlan. Ezek után nekem ne jöjjenek azzal, hogy önök családbarát kormány! (…) Önök védelemről beszélnek, de Magyarországon senki nincs biztonságban, legkevésbé a családok, és ez a költségvetés nem az emberek költségvetése, nem az ő gyarapodásukról szól, nem róluk szól, ez a költségvetés önökről, a hatalomról, és annak kiszolgálóinak a túléléséről szól” – összegzett Hiszékeny Dezső.
