Burány Sándor szerint a törvényjavaslat elkésett, mert ugyan a 2016-os büdzsét igyekszik megalapozni, annak tárgyalása után vitatja meg a Ház. A tartalma is elfogadhatatlan - folytatta -, mert az államadósság elleni közdelemben beismeri a bukást, az adóamnesztia tekintetében megkönnyíti a pénzmosást, és a beígért adócsökkentéseket bizonytalan időre elhalasztja. A költségvetési bizottság elnöke szerint az előterjesztés ahelyett, hogy az államháztartás folyamatait egyre átláthatóbbá tenné, több évre titkosítja azokat.
A szocialista képviselő szerint a javaslat beismerő vallomás abban a tekintetben, hogy a kormány bicskája beletört az államadósság elleni harcba. Az eddigi adósságképletet törölni javasolják, mert ha azt változatlanul hagynák, mintegy 700 milliárdnyi megszorítást kellene az országra zúdítani.
Burány Sándor azt kérdezte, hogyan lehet az átláthatóság növekedéséről beszélni, amikor a törvényjavaslat a titkosításba bevont adatsorok, elemzések kiterjesztését, nem pedig azok csökkentését tartalmazza; az államháztartás finanszírozásával kapcsolatos adatokat két évre, a háttérszámításokat tíz évre lehet titkosítani.
Szerinte "szórakoztató volt hallani" a Fideszt arról is, hogy a javaslat adócsökkentést tartalmaz, miközben elhalasztják a kedvezőbb, egykulcsos társasági adó bevezetését. Az adóamnesztiával kapcsolatban emlékeztetett: ha valaki öt évre állampapírokba fekteti a pénzét, akkor az adóhatóság nem firtatja annak eredetét. Az öt év egy évre csökken, és ezt követően a pénzmosás sikeresen megtörtént - tette hozzá.
Senkinek nem lesz jó a reklámpiaci szabályozás
Kiss László kiemelte: a javaslatban "igazi gyöngyszem" a reklámpiacra vonatkozó új szabályozás. Ez gyakorlatilag senkinek nem lesz jó, a jövőben reklámügynökségek nem állhatnak szerződéses kapcsolatban a médiacégekkel, bónusz nem jár majd. Az ügyfelek - amelyek közvetlenül fognak szerződni a médiumokkal - 15 százalékot fizetnek majd az ügynökségeknek. Ez szerinte versenyellenes is. Ahol ilyen szabályozást vezettek be, ott vagy embereket bocsátottak el, vagy a gazdaság egyik szegmensét fogta vissza a szabályozás - jegyezte meg.
A kormány semmit nem tett az elmúlt öt évben azért, hogy az emberek jobban éljenek
Gúr Nándor azt mondta: a kormány az elmúlt öt évben semmit nem tett azért, hogy az emberek akár egy kicsivel is jobban éljenek. Nem adósságcsökkentés történt a kormány eddigi öt éve alatt, hanem nőtt az adósság, holott 2010-ben a választás előtt a Fidesz ennek ellenkezőjét ígérte - közölte. Úgy vélte, nem került sor az ígért radikális adócsökkentésre, hanem új adónemeket vezettek be, és nem jöttek létre valós, új adóforintokat termelő munkahelyek sem.
A szocialista képviselő kiemelte: Orbán Viktor miniszterelnök öt év után beszél arról, hogy "most majd akkor az emberek". Holott már előző ciklusban 400 ezer új adófizető munkahelyet kellett volna létrehoznia, bérnövekedést kellett volna elérnie a kormánynak - mondta. Közölte: ma több mint 2,2 millióan vannak, akik ugyan dolgoznak, de a létminimum összegét el nem érő keresethez jutnak.
Gúr Nándor hangsúlyozta: a kormánynak szembe kell néznie azzal, hogy a tények alapján az emberek nagy többsége nem haszonélvezője, hanem kárvallottja a folyamatoknak.
Nagyobb átláthatóság kell
Józsa István azt hangoztatta, hogy az átláthatóságot nem csökkentenie kellene a kormánynak, hanem növelnie, mert a befektetői környezet javításának alapja a befektetői bizalom megteremtése, és ehhez átláthatóságra van szükség.
Azzal kapcsolatban, hogy az államadósság-mutató csökkenésének évente legalább 0,1 százalékot kell elérnie, a szocialista képviselő kijelentette: ez nevetséges, és ellentmond a kormány korábbi ígéreteinek, "vallomás értékű önleleplezés", hogy nem látnak több lehetőséget a 0,1 százalékos csökkenésnél.
A stabilitási megtakarítási számlát illetően Józsa István úgy vélte: az új szabályozás az adóparadicsom szintjére degradálja Magyarországot.
igazságos, a gazdaságot is élénkítő adórendszer kell
Társadalmilag igazságos és a gazdasági növekedést is ösztönző adótörvény-módosításra tesz javaslatot az MSZP - hangsúlyozta az ellenzéki párt vezérszónoka.
Burány Sándor három lényeges pillért emelt ki a szocialisták által kezdeményezett változások közül: elsőként a háromkulcsos személyi jövedelemadózást, amely szerinte nemcsak társadalmi szempontból igazságos, de a gazdaság élénkülését is jobban elősegíti, mint a kormány adórendszere.
Kifejtette: 5, 10 és 15 százalékos adókulcsokat javasolnak, a legkevesebbet azok fizetnék, akik éves adóalapja nem éri el a 2 millió forintot. Szerinte ez a belső fogyasztást is élénkíti majd, növelve a gazdaság teljesítményét.
Az MSZP negatív adót javasol azok esetében, akik alacsony jövedelmük miatt nem tudják a gyermekek után járó adókedvezményt maradéktalanul igénybe venni, számukra a különbözetet az adóhivatal fizetné ki. Hangsúlyozta: így a minimálbért kereső háromgyermekesek is ugyanazt a kedvezményt kapnák, mint a magasabb jövedelműek.
Emellett 5 százalékra mérsékelnék az alapvető élelmiszerek áfáját. Bár a sertéshús áfájának csökkentése ezt az ágazatot élénkíteni fogja, a legszegényebb családok szerinte nem disznóhúst esznek, így rajtuk az intézkedés nem segít - jelentette ki.
A kormány elmúlt ötéves adópolitikája szerinte társadalmilag igazságtalan, elsősorban a legtöbbet kereső 20 százaléknak kedvez, míg az adózók 80 százalékának vagy növelték vagy szinten tartották az adóját. Ez igaz a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkentésére is - jegyezte meg. Mindezek hatására nőtt a jövedelmi szegénység az országban - jelentette ki.
Leszögezte: a szocialista kormányok nem megszüntették a családi adókedvezményt, hanem beépítették azt a családi pótlékba, növelve annak összegét.
A kormány folytatja az elhibázott adópolitikát
Józsa István szerint a kormány folyatatja azt az elhibázott adópolitikát, amelynek keretében növekednek a társadalmi különbségek. Közölte: az elmúlt öt évben mást is lehetett volna tenni az igazságos közteherviselésért, a társadalom szétszakadásának csökkentéséért, mint amit a kormány tett.
Úgy vélte, a fogyasztást sújtó adók előtérbe helyezése igazságtalan, mert akinek kisebb a jövedelme, annak nagyobb terhet jelent ugyanakkora adó. Rengeteg követhetetlen adófajta van - mondta.
A szocialista képviselő szerint a kormány elhitette a társadalommal, hogy mindenkinek jó az egykulcsos személyi jövedelemadó, miközben a legjobban kereső 20 százalék részesül az adókedvezmény 80 százalékából.
Továbbra is magas az adókoncentráció
Gúr Nándor a közfoglalkoztatottakat ért hátrányokat tette szóvá, a többi közt azt, hogy pótszabadságot nem tudnak érvényesíteni. Leszögezte: az előterjesztés az adórendszer "fonákját" erősíti, példaként hozta, hogy továbbra is magas marad az adókoncentráció.
A 27 százalékos áfa csökkentését szorgalmazta, de szóvá tette azt is: a Fidesz egymillió új munkahelyet ígért a gazdaságban, ebből azonban semmi nem teljesült.
Több alázatra lenne szükség
Heringes Anita arról beszélt, hogy a bruttó 105 ezer forintot keresők pénze pont arra elég, hogy válogatják, melyik csekket fizessék be. Szóvá tette, hogy az érintettek tízszer kevesebbet keresnek, mint egy államtitkár, miközben munkájuk többet ér. Az ellenzéki politikus a minimálbér adómentességét nevezte megoldásnak.
Kifogásolta azt is, hogy a jegybank tavalyi első féléves, 422 milliárdos árfolyamnyereségét nem kellett volna "elherdálni", hanem az emberekre kellett volna fordítani.
Nincs számottevő elmozdulás az igazságos közteherviselés felé
Józsa István szerint már az 1848-as 12 pontnak is az egyike volt az igazságos közteherviselés, de a mostani változások nem jelentenek számottevő elmozdulást ebbe az irányba. Arra kérte a kormányt, hogy ne csak szavakban akarjon jót, és valódi intézkedéseket hozzon.
A szocialista képviselő óvta a kormányt a "szédelgő túldicséréstől", ugyanis ezzel a kormány hitele veszne el, márpedig ennek megléte azért fontos, mert - mint mondta - a befektetők nincsenek túlzott bizalommal a kormány iránt.
Józsa István kijelentette: a 2008-2009-es válságmenedzselésben a Bajnai-kormány sikeres volt.
A szintén MSZP-s Gúr Nándor valós adópolitikát és bérnövelést sürgetett, és azt tanácsolta a kormánynak, hogy mindig az egymillió munkahely ígérete lebegjen a szemük előtt.
A jogszabály csak a hátrányokat ülteti át
Demeter Márta, az MSZP vezérszónoka azt tette szóvá, hogy a jogszabály csak kötelezettségeket ró a pénzügyőrökre és szigorít, s semmi ellentételezést nem tartalmaz. Bírálta, hogy sem az illetményfejlesztés, sem az előmeneteli rendszer nem vonatkozik az érintettekre, ezért annak kidolgozását sürgette.
Hangsúlyozta: a kormánynak nem elsősorban szavakban, hanem tettekben kellene köszönetet mondani az állománynak.
Az ellenzéki politikus szerint kedvezőtlenebb feltételek vonatkoznának a pénzügyőrökre például a kivezénylés és az egészségügyi alkalmassági vizsgálatok szempontjából is, ezért módosító javaslatokat nyújtanak be.
