Az elmúlt hetekben több vitát is kiváltott a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma. Hiller István szerint ezeket úgy lehetne összefoglalni, hogy az egyik fél azt mondta, hogy többen, a másik fél pedig azt, hogy kevesebben jelentkeztek. A korábbi oktatási- és kultúrminiszter szerint azonban érdemes lenne kultúrált vitát folytatni a felsőoktatás helyzetéről a parlamentben.
A kormány a korábbi ciklusokban is három irányt jelölt ki a felsőoktatás területén. Egyrészt az volt a céljuk, hogy többen jelentkezzenek műszaki és természettudományos területre, másrészt a vidéki felsőoktatás súlyának növelését tűzték ki a budapestivel szemben, valamint 40%-os felsőfokú iskolai végzettséget kívántak elérni a generációban. Ezzel szemben a Budapest centrikusság az elmúlt évtizedben 43%-ról 55%-ra nőtt, továbbá bölcsésznek harmadával többen jelentkeztek a tavalyihoz képest, jogásznak pedig 39%-kal többen, mint a megelőző évben. Természettudományra 93% az idei jelentkezők száma a korábbi évhez képest, tehát itt csökkenés ment végbe, valamint az alapszakú osztatlan nappalis pedagógusképzésre több mint 20%-kal kevesebben jelentkeztek, ami szintén a kormány szándékával ellentétes. Végül pedig a felsőfokú végzettséget elértek aránya 39.2%, tehát ez is alulmúlja a kormány céljait. Hiller István ezeknek az adatoknak a magyarázatára volt kíváncsi.
Az MSZP választmányi elnöke kiemelte, a magyar közoktatásban zajló színvonalcsökkenés megkérdőjelezhetetlen. Ezt a felmérések is bizonyítják, valamint ez tükröződik abban, amikor a felvételire jelentkezők színvonala is csökken, majd egyetemisták lesznek.
Továbbá akkor, amikor a pedagógus pálya vonzóképessége olyan mértékben csökken, mint napjainkban, akkor nem státusztörvényre van szükség, szögezte le az MSZP országgyűlési képviselője, hozzátette, a státusztörvény önmagában is fölösleges és szégyenteljes. Továbbá nem csak erkölcsi, de szakmai szempontból is komoly problémákat okoz a törvénytervezet, hiszen emiatt csak még kevesebb fiatal fog pedagógusnak jelentkezni a jövőben.
