Szabó Sándor megjegyezte, szinte megszokottá vált mára, hogy a kormány az előző évi zárszámadás hiányában, tényszámok ismerete nélkül készítette el a következő évi költségvetést. Így a megalapozottsága kérdéses, hiszen még a kormány sem tudja sok tételnél, hogy hogyan fognak alakulni a folyamatok. Ebből pedig az következik, hogy 2024 január elsejétől ismét olyan büdzséje lesz hazánknak, amit majd többször kell rendeletekkel módosítani, ahogy történt ez idén is. A kormány számításai szerint jövőre 6 százalékos lesz az éves átlagos infláció, azonban ez a jelenlegi gazdasági és ipari körülményeket tekintve merész vállalásnak tűnik. A költségvetés kiadási főösszege 39 776 milliárd forintról 40 775 milliárd forintra nő, tehát 2,5 százalékkal, ezt pedig az inflációval összevetve láthatóvá válik, hogy a kormány kevesebbet tervez költeni. A kormány továbbá 425 forintos euró árfolyammal tervez, ez jelentős változásnak mondható, Szabó Sándor szerint magyarázatra szorul, miért számol ekkora árfolyamváltozással a kormány.
A kamatok emelése további jelentős többletkiadásokat okozhat, a tavalyi 2,8-ról 3,8-ra nőttek idén a kamatkiadások, ezek pedig jövőre tovább emelkednek, a GDP 4,1 százalékát is el fogják érni. A jövő évi költségvetés súlyos determinációval készül, kevés tartalékkal, ingatag tervezési alapokra épül, ezáltal jelentősen megnövekszik a megvalósulási kockázat. Reális az a veszély is, hogy a mostani előirányzatok nem fognak teljesülni. Az MSZP országgyűlési képviselője elmondta, a Költségvetési Tanács is nyílt kritikával illette a kormány költségvetés-tervezetét, hiszen a kormány nem részletezte hogyan kívánja kezelni a költségvetési kockázatokat.
A 2024-es költségvetés számait részletesen áttekintve megállapítható, hogy a honvédelemre, egyetemekre, kórházakra szánt kiadásokat megemelte ugyan a kormány, azonban az általános- és középiskolákra és a háziorvosokra alig jut pénz, hasonlóan, mint idén. A kormány hiába mondja, hogy megemeli a kiadásokat bizonyos területeken, ezt a 6 százalékos infláció reálbér értéken eljelentékteleníti. Szabó Sándor hozzátette, a kormány 6 százalékos inflációs várakozása igencsak merész, ha ez megnövekedik (ami nem elképzelhetetlen), akkor minden költségvetési mutató egyből jelentősen megváltozhat.
A szocialista politikus elmondta, továbbra is érthetetlen, miért akarja a kormány ismét ősszel elfogadtatni a jövő évi büdzsét, hiszen szinte tervezhetetlenek ennyi idővel a tárgyév előtt a mutatók.
Van azonban olyan területe is a költségvetésnek, amelyre nominálisan is kevesebb pénzt szán a kormány, ilyen a környezetvédelem, a lakásügyek, település- és közösségi tevékenységek, a mezőgazdaság, a szociális ellátások területe, a jóléti kiadások. A nyugdíjakra és a családtámogatásokra szánt plusz ráfordítás pedig alig haladja meg a kormány által jósolt infláció mértékét.
Szabó Sándor kiemelte, a családi pótlék összege 13 éve egy forinttal sem emelkedett, miközben több szakértői felmérés is azt mutatja, hogy ez a támogatási forma a legfontosabb a családok számára. Ezt támasztja alá az is, hogy a fogyasztás jelentős mértékben folyamatosan csökken, a családi pótlék egyszerűen nem járul már hozzá a változatlan összege miatt a mindennapokhoz. Az egyéb szociális támogatások sora pedig közel negyedével fog csökkenni.
Nem lehet szó nélkül elmenni azonban olyan 1000 milliárd forint nagyságrendű kiadások mellett sem, amik közel sem nevezhetők kardinálisnak. A közmédia, a Budapest-Belgrád vasútvonal, az MLSZ, illetve további kormányzati kommunikációra sok 10-100 milliárd forintot szán a kormányzat.
Az önkormányzatokkal kapcsolatban az MSZP országgyűlési képviselője elmondta, a városvezetések költségvetésével kapcsolatban jövőre ugyan nominálisan valóban növekedés látható, azonban reálértékben – a 6 százalékos infláció mellett – inkább csak stagnálásról lehet beszélni. A szolidaritási adót tekintve pedig 45 százalékos növekedés látható idén. Emellett a gépjárműadó elvonása az önkormányzatoktól szintén hatalmas pénzektől fosztja meg a települések vezetőit.
Szabó Sándor kiemelte, megszűnik a Modern Városok Program, de a Magyar Falu Program sem teljesít fényesen. Összességében tehát a jövő évi költségvetés sem segít érdemben a városvezetések helyzetén. A koronavírusjárvány, az energiaválság és az infláció pedig tovább súlyosbítják a helyzetet.
Szabó Sándor módosító javaslatot nyújtott be egyénileg és az MSZP frakciójával is, ezek az önkormányzatok finanszírozásának javítását célozzák. A javaslatok szerint a gépjárműadónak teljes egészében az önkormányzatokat kéne illetnie, illetve kapják vissza a települések a közösségi közlekedésre szánt 3 milliárd forint támogatást. Az egyéni indítványok között pedig útfelújítások, kerékpárútak építése is szerepelnek.
A költségvetésről összefoglalva elmondta, jelentős mértékűek a megszorítások, a kormány az eladósodás és a bizonytalanság költségvetését nyújtotta be, a tervezés alapját képző számok pedig jórészt megalapozatlannak tűnnek. A kormány tovább rombolja a jogszabályokat, rendeleti úton szabályozza az országot és újabb különadókat és adóemeléseket vezet be. Látható, hogy továbbra sem foglalkozik a kormány az összeomló közoktatással és az egészségüggyel sem. Mindezekre való tekintettel Szabó Sándor azzal zárta beszédét, hogy az MSZP nem tudja támogatni a jövő évi költségvetést.
