„Ma már elmondható, hogy a kormány alapvetően vidék és mezőgazdaság ellenes politikát folytat” – kezdte véleményének kifejtését az MSZP alelnöke. Szerinte eddig is folyamatos és brutális leépítése zajlott vidéken, hiszen a falvakban sorra zártak be a posták, felszámolásra kerültek a takarékszövetkezetek, a kisboltok pedig sorra mennek tönkre az állami kompenzáció hiánya miatt. Az egyedüli komoly bevétellel rendelkező réteg a mezőgazdasági termelők voltak, azonban mára ez is megváltozott.
A kormány csak retorikájában „vidékbarát”. Számos településen pedig bevált a kormányzat félelemkeltő politikája, melynek lényege egy ellenségkép létrehozása, az emberek félelemben tartása, majd állítólagos megvédése. Az emberek vidéken a mai napig rettegnek a migránsoktól és félnek egyfajta külső, hatalmas erőtől, ami a hazai kultúrára veszélyes.
A most induló fejlesztési ciklusig Magyarország volt az az uniós ország, amelyik a legkevesebb pénzt nyújtotta a vidék fejlesztésére, ez a kötelezően, minimumként megszabott 15 százaléknak felel meg. Ennek a támogatásnak a működési elve, hogy az Európai Unió által biztosított vidékfejlesztési forrást minden ország kormányának ki kell egészíteni, ennek a minimum értéke 15 százalék. Míg számos szomszédos ország ennek a többszörösével egészítette ki az uniós pénzeket, addig a magyar kormányzat csupán a kötelező, 15 százalékot szánta erre a célra.
A kormány legújabb ígérete szerint ezen szokásán változtat és 80 százalékkal fogja pótolni az EU adta támogatást, ez valóban egy jól látható összeg lenne, azonban Harangozó Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-val kötött szerződésben már nem ez szerepel. A kormány Brüsszellel 42 százalékban állapodott meg, azonban ezek kiírása sem történt még meg. A „kassza üres”, ezt mutatja az is, hogy a legnagyobb földspekuláns az állam lett Magyarországon, hiszen megszüntették az eddigi árképzési rendszert és duplájára emelték az árakat. Ez azt jelenti, hogy az állami tulajdonban lévő földeket jelenleg kétszeres áron árverezik. „Ezzel sem segíti a gazdálkodókat, hogy normális áron jussanak földhöz, hanem ezen is próbál bevételt szerezni, hiszen látható módon bajban van a költségvetés” – foglalta össze a helyzetet az MSZP alelnöke.
Eddig a mezőgazdasági termelők nagy részének legalább „jól ment”, azonban azáltal, hogy az utóbbi időben elszálltak a termelői árak, az energiaárak, a műtrágya ára és a további költségek, melyek a termények előállításához szükségesek, jelentősen megnehezedett a termelők helyzete. A mezőgazdasági termelés drágulásával, a kárpótlás nélküli aszálykárokkal, a mezőgazdaság számára előnyös hitelprogram megszüntetésével gyakorlatilag cserben hagyta a kormány a mezőgazdasági termelőket. Eközben az ukrán gabonadömping és a gabonaexport-tilalom miatt hatalmas mennyiségű gabona ragadt hazánkban, mely letörte az árakat. A mezőgazdasági termelők pedig 100-150 ezer forintot buknak hektáronként, úgy, hogy semmilyen segítséget nem kapnak.
