Hiába ül annyi jogász a Fidesz frakcióban, a kormánypárt egy közbiztonságról szóló salátatörvény részeként nyújtotta be az egészségügy módosításáról szóló törvényt. Azért „a jogalkotás igénytelenségének is van egy szintje” – érvelt Harangozó Tamás.
A javaslat legfontosabb, központi eleme az egészségügy területén a bérezési politika részbeni átalakítása, ugyanis az egészségügyi szakdolgozók és az orvosok között rendkívüli bérfeszültség alakult ki, ezért itt az ideje annak, hogy a szakdolgozók is megfelelő mértékű bérrendezést kapjanak. A kormányhatározat szerint az egészségügyi dolgozók átlagbérének el kellene érni az orvosok átlagbérének 37 százalékát.
Azonban a kormányhatározat arra vállal kötelezettséget, hogy az egészségügyi szakdolgozók átlagbére érje el az orvosok átlagbérét. Ebből a vállalásból, illetve a jelen javaslatból látható a kormány terve. A javaslat azonban nem kívánja garantálni minden egészségügyi szakdolgozó számára, hogy bérük elérje az orvosi átlagbér 37 százalékát, hanem lesznek olyan szakdolgozók, akiknek a bére ezt meghaladja majd, de sokan a jövőben is ez alatt fognak maradni. Ennek a különbségtételnek a súlyosságát a jövőben megalkotásra kerülő részletszabályok adják.
„Ez alapján is azonban elmondható, hogy a javaslat az elérni kívánt célra – a bérfeszültségek kiküszöbölésére – nem alkalmas, pusztán arra, hogy ennek hatását csökkentsék. Különösen úgy, hogy az egészségügyi munkaerőhiány miatt valójában minden egészségügyi szakdolgozó fokozott fizikai és pszichés körülmények között dolgozik” – érvelt Harangozó Tamás.
A javaslat továbbá lehetőséget biztosít a belügyminiszternek arra, hogy az egészségügyi ágazati irányítás részeként, ellátásszervezési okból egyedi felmentést adjon a bértábla szerinti maximális összegtől oly módon, hogy az akár az előző évi bruttó átlagkereset tízszeresében is meghatározható, amely jelenleg 5.819.000 forint. Ez a változtatás jól szemlélteti, hogy az elhibázott volt az orvos bérezési koncepció, hiszen valójában az orvosi bérek bizonyos területeken a munkaerőhiány miatt nem versenyképesek akkor, ha a bértábla szerint tartják.
„Ennek kiemelten jó példája volt már az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetésekor is a nőgyógyászok helyzete, akik szinte egyből kivétellé váltak számos, szolgálati jogviszonyból eredő szabály alól azért, mert enélkül lényegében megszűnt volna az állami nőgyógyászati ellátás, most pedig a javaslat beismeri, hogy a probléma általánossá vált, bárhol előfordulhat egyedi ellátási érdek” – emlékeztetett az MSZP frakcióvezető-helyettese.
Az orvosok „körbefoglalkoztatása” is fontos kérdés, hiszen az elmúlt időszakban volt olyan orvos, aki egy hónapban 1528 órát dolgozott. A szakorvos egy helyen főállásban volt foglalkoztatva, három másik intézményben pedig készenléti ügyeletben volt gyakorlatilag napi 0-24 órában papíron, ezzel pedig több mint tízmilliót forintot vitt így haza.
Összességében elmondható, hogy a javaslat nem fogja minden szakdolgozó bérét megemelni az orvosi bérek 37 százalékára, másrészt az orvosi bérek további emelését fogja megengedni, ezért lesznek olyan területek, ahol a bérkülönbség tovább fog nőni.
A kormányzat elhibázott egészségügyi politikája tovább mélyíti az egészségügyi ellátórendszer problémáit, növeli a bérfeszültséget, valamint még több egészségügyi szakdolgozót üldöz el a pályáról.
A benyújtott javaslat rendelkezik továbbá a rendőrség hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárások lefolytatásához szükséges adatkezelési rendelkezések pontosításáról, a rendőrség ügyviteli rendszerében a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségének kérdéséről, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, továbbá a lőfegyverekről és lőszerekről szóló kérdésekről és a polgárőrségről, polgárőri tevékenység szabályairól.
Fontos kérdés a javaslattal kapcsolatosan a „Hszt. módosítása”, mivel a javaslat jelentősen emeli a rendvédelmi igazgatási jogviszony fizetési fokozataihoz rendelet illetménysávok felső határát, miközben az alsó határ változatlan maradna.
Az MSZP országgyűlési képviselője felszólalása végén beszélt annak a kérdéséről is, hogy polgárőröket vezényelnek ki a magyar határhoz, amely átmenetileg még érthető intézkedés, ugyanakkor elfogadhatatlan, hogy a kormány hosszú távon tervez ennek az állapotnak a fenntartásával.
„Az a kormány, amely több embercsempészt enged ki egy tollvonással a börtönökből, mint amennyi határvadászt fel tud venni és fel tud szerelni egy év alatt, annak a kormánynak nagyon komoly önvizsgálatra volna szüksége” – összegzett felszólalása végén Harangozó Tamás.
