A kormány gazdaságpolitikája megbukott - Országgyűlés

A kormány gazdaságpolitikája megbukott

Józsa István a kabinet gazdaságpolitikájáról szólva azt mondta: a kormányváltás óta bevezetett megszorítások összege meghaladja a 2700 milliárd forintot. Hozzátette: az elmúlt két év adóemelései, a gátlástalan államosítás a beruházások és a hitelezés megbénítását, a jövő folyamatainak felélését jelentette az ország számára.

Szerinte továbbra sincs gazdaságpolitikai fordulat és hiányzik a jogbiztonság, a kormány pedig a végletekig ragaszkodik a már megbukott gazdaságpolitikához. A képviselő igazságosabb adórendszert vár, és azt mondta: a mostani megszorítások a lakosságot sarcolják. Szerinte mindez a versenyképesség romlását fogja eredményezni.

Politikai döntés született a civil szervezetek pályázatainál

A szocialista Varga Zoltán arról beszélt, hogy a civil információs pontok felállítását célzó és 35 milliós támogatást jelentő pályázaton szerinte túlnyomórészt fideszes pártkötődésű szervezetek nyertek. A szakmai helyett politikai döntés született - mondta, hozzátéve: a nyertesek sok esetben nem feleltek meg a pályázat feltételeinek sem. Kitért arra is, hogy tájékozódni szeretett volna az illetékes főosztályon, de elutasították. Miért nem lehetett megismerni a nyertes pályázatokat, és mikor vonják vissza a címeket a nem teljesítő szervezetektől? - kérdezte.

Miért vonták össze a Magyar Turizmus Zrt.-t és az Agrármarketing Centrumot

Pál Béla és Horváth András szocialista képviselők közös interpellációjukban azt firtatták, hogy miért vonta össze a kormány a Magyar Turizmus Zrt.-t és az Agrármarketing Centrumot. Pál Béla azt is megkérdezte, hogy várhatóak-e további szervezeti átalakulások.

"Eszement" államosítási gyakorlat folyik
        
Gúr Nándor az országban folyó "eszement" államosítási gyakorlatról beszélt, azzal kapcsolatban, hogy a kormány 60 fogyatékosokat ellátó, illetve pszichiátriai intézetet és 119 gyermekotthont akar államosítani. A szocialista képviselő feltette a kérdés, hogy vajon miről szól ez a történet, az emberről vagy a sok milliárd forintot érő épületekről.

Kaphatnak-e kártérítést a vörös-iszap-katasztrófa másodlagos károsultjai?

Pál Béla és Gőgös Zoltán azt kérdezték, hogy kaphatnak-e kártérítést a vörösiszap-katasztrófa másodlagos károsultjai. Pál Béla egy egyesület levelét vitte oda Tállai András belügyi államtitkárhoz, amelyben 800 károsult kárigényéről írnak.

A fekvőbeteg-ellátásról

Kovács Tibor azt mondta, hogy egy évvel a fekvőbeteg-ellátás államosítása után az látszik, hogy az új rendszer kevésbé hatékony, mint a korábbi. Szavai szerint a színvonal nem javult és az ellátórendszer működése sem lett egyszerűbb. Hozzátette, hogy miközben néhány területen beláthatatlan hosszúságúra nyúltak a várólisták, tömegessé vált az egészségügyben dolgozók elvándorlása is.

Miért jönnének haza az elvándorlók?

Nemény András azt kérdezte, hogy a kormány miért nem tesz már most olyan lépéseket, amivel meg lehet állítani a fiatalok egyre drasztikusabb méreteket öltő elvándorlását. Véleménye szerint a Fidesz viszont nem érti meg a XXI. század követelményeit, azt, hogy az emberek már nem tudnak várni, mert nincs miből, ugyanis sorra szűnnek meg a munkahelyek, a továbbtanulás lehetőségét pedig elveszik a nehezebb sorsúaktól.

Feltette a kérdést: miből gondolja a kabinet, hogy hatékony cselekvési terv hiányában hat év múlva tömegével indulnak haza külföldről a magyar fiatalok.

Mi lesz a pedagógusok pluszjuttatásaival?

Tóth József kifogásolta, hogy a köznevelési törvény számos kérdésre nem ad választ az iskolák állami kézbe kerülésével kapcsolatban. Azt mondta, a kormány késik a végrehajtási szabályokkal, "miközben hat hét van az államosításig".

Arra várt választ: mi lesz a pedagógusok pluszjuttatásaival és ki lesz a tanárok munkáltatója. Halász János államtitkár célként azt nevezte meg, hogy az állam hatékonyan orvosolja a felmerülő problémákat, és közölte azt is, hogy a pedagógusok meg fogják kapni munkájuk jogos ellenértékét. A jogutódlással kapcsolatos szabályokat külön törvény fogja szabályozni - mondta -, amelyet szombaton terjesztett a Ház elé a kormány.

Az önkormányzatiságról

Nemény András az önkormányzatok helyzetéről szólva azt emelte ki: még nem dőlt el, hogy az állami hitelátvállalás fejében milyen vagyonelemek kerülnek át az államhoz. Arra is választ várt: milyen szerepük marad így a helyhatóságoknak. "Az iparűzési adó hány százalékát veszítik el? Mi lesz a hitelátvállalás valódi ára? Van-e még értelme önkormányzatokról beszélni?" - sorolta a kérdéseket a képviselő.