Folyik az „adatokkal való variálás”, pedig azok az országok, ahol sikeresen kezelték a járványt, mindenütt őszinte, nyílt és teljeskörű kommunikációt folytattak. Nem volt adateltitkolás vagy ferdítés, mint Magyarországon.
A pártelnök szerint azt akarja leplezni a kormányzat, hogy az egészségügy, az intézmények és az egész rendszer „katasztrofális állapotban” van.
Elmondta: még mindig nem kapta meg a válaszokat a 91 kórházat érintő kérdéseire, hogy hány embert raktak ki a kórházi ellátásból, hány szabad ágy van, holott azt a Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivője egyenes tévéadásban, Rétvári Bence államtitkár pedig egy parlamenti bizottsági ülésen megígérte. Közben a válaszadás minden határideje lejárt.
„Megy a labdadobálás” – mondta, mert a kórházak az Operatív Törzshöz, illetve az EMMI-hez irányították. Érdemben csak egy válaszolt a 91-ből, „nagy valószínűséggel véletlenül”.
A kormány meg az Operatív Törzs tagjai pedig „általában mindig mást mondanak: (…) a pestiek ne menjenek vidékre, aztán menjenek vidékre, hogy nem kell maszk, aztán kell maszk, nem kell tesztelni, aztán (…) most meg tesztelni kell, bizonyos ellátásokhoz kell teszt, aztán mindegyikhez, aztán egyikhez sem kell.”
Kásler Miklós egészségügyért felelős miniszter egészen más számokat mond az ágykiürítésről, mint a miniszterelnök, aki szerint 11.000 embert küldtek el kórházakból. De „eltűnnek különböző adatok honlapokról, munkaügyi adatok, korábbi időszakban elvégzett tesztelési adatok tűnnek el és változnak meg” – mondta el. Konkétan említette az idei influenzajárvány adatait, ahol „kétezer valahányszáz tesztnek a ténye tűnt el” a népegészségügyi központ hivatalos honlapjáról.
A pártelnök azt is elmondta: a közérdekű adatigénylésre való válaszadás határidejét is megháromszorozták, mégpedig, ahogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter utalt rá, „mert vannak egyesek, akik a kórházakat kérdezték meg”, pedig azoknak a betegellátással kell foglalkozniuk.
Tóth Bertalan kiemelte: csak olyan adatokra kérdezett rá, amelyekről napi jelentést tesznek a kórházak a minisztériumnak; ráadásul a járványhelyzettel nem indokolható, hogy a Mátrai Erőmű állami megvásárlásával kapcsolatban, amit Mészáros Lőrinctől vásároltak meg, most már 45 napot kell várni egy-egy válaszra a Magyar Villamos Művektől.
„Mi úgy látjuk, hogy túlterjeszkedik a felhatalmazáson a kormányzat” – közölte, megemlítve: két közös ellenzéki beadványt is tettek az Alkotmánybírósághoz.
Az egyik a gépjárműadó elvonása ellen lép fel, ami 34 milliárd forinttal rövidíti meg az önkormányzatokat, a másik pedig a szakszervezetek által kezdeményezett beadvány az ellen, hogy a kormány válságintézkedései „lenullázták” a munkavállalói jogokat, és teljesen kiszolgáltatják a munkavállalókat a munkaadóknak.
Megemlítette az MSZP hétfőn indult Diktátorfigyelő oldalát is, ahol összegyűjtötték az ilyen és hasonló, a járványra való hivatkozással hozott, de a járványhoz nem kapcsolódó korlátozó intézkedéseket.
Kiemelte: az már kiderült, eddig 164 ezer ember fordult valamilyen ellátásért az államhoz a gazdasági válsághelyzet miatt, a kormány pedig mindössze 54 ezer álláshelyet védett meg „a világ legnagyobb, gigantikus, Magyarország történetében legnagyobb gazdaságvédelmi csomagjával”.
Ha az MSZP javaslatait elfogadták volna - hogy vállalják át a kis- és középvállalkozásoknál a bérek és járulékainak 80%-át -, akkor „nem 54 ezret, hanem akár 200 ezer munkahelyet lehetett volna megvédeni” – mutatott rá.
