Amennyiben a kormány betartaná a saját maga által hozott törvényeket, akkor Lantos Csaba energiaügyi miniszternek is fel kellene mondani, ahogy tette ezt Csák János miniszter hétfőn L. Simon Lászlóval. Kunhalmi Ágnes kiemelte, a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter már egy évtizede nem hajtja végre a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény egyik legfontosabb részét, így semmibe veszi annak egy lényegi részét.
A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény lényege ugyanis egy olyan szabályozási keret megteremtése, melyben hosszútávon, fenntarthatóan biztosítja az ivóvíz ellátást és a szennyvíztisztító-szolgáltatást. Az egyik legfontosabb része ugyanis a törvénynek az általa szabályozott árrendszer, mely garantálja a tiszta, egészséges vízhez való hozzáférést, miközben annak a felelős felhasználására is ösztönöz. A szabályozási koncepció és a követelmények egyértelműek, ezek betartásának ellenőrzésére még egy független szakmai szervezetet, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalt is létrehozták. Ez a szervezet lenne felelős a díjjavaslatok kidolgozásáért, a beszámoló szerint pedig ennek a követelménynek a hivatal minden évben megfelel.
Ezzel szemben már 10 éve nem tartja be a törvényt a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter, ugyanis az egymást váltó miniszterek törvénysértő módon nem dolgozták ki a közműdíjak szerkezetét meghatározó rendeletet. Emiatt fordulhat elő az, hogy a víziközmű-szolgáltatók 2013 óta változatlan áron szolgáltatják a vizet minden fogyasztónak. A befagyasztott árak azonban a pénzromlás miatt nem biztosítják a vízszolgáltatás működéséhez, fenntartásához, fejlesztéséhez szolgáló forrásokat. Így szükség lenne olyan árképzés alkalmazására, mely megkülönbözteti a lakossági és az ipari vízdíjat.
Jelenleg hazánkban a hotelek, wellness-szállók, gyógyszergyárak, autómosók és akkumulátorgyárak ugyanazon az áron kapják a vizet, mint a minimálbért kereső polgárok, vagy a kisnyugdíjasok. Ma a gazdaságban megtermelt extraprofitok egy részét a vízkészletekkel való pazarló gazdálkodással teremtik meg a cégek, ilyen a debreceni akkumulátorgyár esete is.
A közműszolgáltatók a befagyasztott ár miatt évtizedes lemaradásban vannak a hálózat felújítását illetően, nem tudtak sem csöveket cserélni, sem felújítani a gépházakat. Az ezzel járó következményeket pedig a fogyasztók, a lakosság érzi a saját bőrén. A csőtörések, az ihatatlan víz és az ellátási zavarok lassan mindennaposak. Ezek pedig jól mutatják, mekkora rombolást vitt véghez a kormány azzal, hogy a gazdasági társaságoknak is alacsony, rögzített áron adják a vizet, valamint, hogy az illetékes miniszter nem tesz eleget rendeletalkotási kötelezettségének.
Mindeközben az önkormányzati tulajdonban lévő közműcégek erőn felül próbálják fenntartani a közszolgáltatást, azonban a törvényellenes állapotok miatt sokszor már a működőképességük is veszélybe kerül.
Kunhalmi Ágnes kiemelte, felmerül a kérdés, a kormány tudatosan hagyja-e lepusztulni a víziközmű-hálózatot, a törvényjavaslat pedig azt sugallja, önző hatalmi és gazdasági érdekek állnak a folyamatok mögött és a még önkormányzati tulajdonban álló közműrendszerek szándékos lepusztítása zajlik.
Az MSZP társelnöke szerint a törvényjavaslat arról szól, hogy az önkormányzatoktól a kormány kizsarolja a víziközművagyon önkéntes és ingyenes átadását. Ezt pedig nyíltan teszik, hiszen míg a kormány nem tesz eleget kötelezettségének, addig ezt az önkormányzatoktól elvárja. Az anyagilag lehetetlen helyzetbe hozott városvezetéseknek pedig egyetlen kiutat kínálnak: a víziközműrendszerek ingyenes felkínálását.
Ettől azonban nem lesz jobb egy közszolgáltatás, jól mutatja ezt az oktatás és az egészségügy példája is. Azonban ahol már államosították a víziközműrendszert, ott jóval gyakrabban fordulnak elő problémák. A kormány terve vélhetően az önkormányzatok kivéreztetésének folytatása, elvonva tőlük feladatköreiket, kiüresítve jogköreiket, pénzforrásaikat.
Az állami feladatok profitorientált társaságoknak való kiszervezésének közelmúltbeli legelrettentőbb példája az autópálya-hálózat üzemeltetésének átadása egy Mészáros Lőrinchez köthető cégnek. A szocialista országgyűlési képviselő szerint félő, hogy a kormány Magyarország ivóvízvagyonához akar hozzáférni, majd privatizálni azt. Ez azonban nem magasabb minőségű szolgáltatáshoz, hanem felelőtlen vízgazdálkodáshoz és a lakossági vízellátás veszélyeztetéséhez fog vezetni. „Eredeti tőkefelmalmozást látunk, egy újburzsoáziának a kialakítását, amelyből Önök úgy érzik, hogy kimaradtak, amikor a Fidesz megalakult, és most ezt pótolni kell mindenáron” – összegzett Kunhalmi Ágnes, zárásképp pedig kijelentette a Fidesz-kormány azért államosít, hogy aztán privatizálhasson.