A „Mit csinált a Fidesz?” oldalon szerepel, hogy ma és holnap 43 törvényről szavaz az Országgyűlés, közte a – mint Harangozó ironikusan fogalmazott – „nyilvánvalóan járványügyi időszakban nélkülözhetetlen és megkerülhetetlen” választójogi törvény módosításáról, mely szerint 27 helyett már 71 helyen kell jelöltet indítani egy pártnak ahhoz, hogy listát állítson a választáson.
Bár a kormány azzal érvelt: a kamupártok elleni fellépésként állította a szabályt, Harangozó szerint maga a Fidesz segítette és fogja segíteni a kamupártokat, ha akarja; a különbség az lesz, hogy duplaannyi pénzt fog kapni, mint amennyit korábban „haza lehetett talicskázni”.
„Tökmindegy, hogy 27 körzetben kell valakit segítenie, mondjuk, a Fidesznek, hogy elinduljon, vagy 71-ben. Ha akarják, meg fogják oldani” – mondta a képviselő az Egyenes beszédben.
Közölte: az ellenzék szempontjából a változtatásnak nincs jelentősége. „Jó hírem van” - mondta: az ellenzéki pártelnökök augusztus óta havi rendszerességgel találkoznak, decemberben is fognak; „azon dolgozunk, hogy közösen induljunk ’22-ben, akármilyen szabályt ír le a Fidesz”.
Törvényi kötelezettsége a Parlamentnek, hogy a Pest megyei, nagyon eltérő szavazószámú körzeteket kiegyenlítse. A bizottsági ülésen ezt a Fidesz is megszavazta, a végszavazásra azonban már kivette a törvényből – mondta el.
Az „remek” alaptörvény módosításáról azt mondta: rendszerszerű lopás helyett most már „alkotmányos szintű lopási szabályok kerültek bele”, például a TAO-pénzeket így valószínűleg el lehet tüntetni majd a köz szeme elől.
Elmondta: csak idén áprilisig 740 milliárd forintot „dugdosott be” a kormány a költségvetésből „valakinek a zsebébe” különböző egyesületekben és sportszervezetben, jelentős részét a felcsúti „csodaakadémián”.
Tételesen kiderült, hogy a járvány elleni védekezés ideje alatt 140 milliárd forint ment el sporttámogatásra és -beruházásra, míg az egészségügy támogatására csak 50 milliárd, azaz jószerivel a harmada.
„Iszonyatos pénzekről beszélünk” – húzta alá.
Nem jutott viszont pénz a 100%-os táppénzre, pedig az emberek tünetekkel is tömegesen kerülik az orvost meg a tesztelést. Inkább gyógyszerrel mennek be dolgozni, mert rettegnek, hogy elveszítik a bevételük 40%-át. A táppénz alapesetben csak a fizetés 60%-a, és az emberek félnek, hogy a számláikat sem tudják majd kifizetni, nemhogy a karácsonyt. Így viszont a járvány is jobban terjed.
„Ha ezt épeszű ember politikai vagy világnézeti alapon jónak látja, akkor tényleg azt tudom mondani, forduljon kezelőorvosához, gyógyszerészéhez” – mondta Harangozó.
Kifogásolta, hogy ahol ígérte a kormány, ott is szinte lehetetlen elintézni a 100%-os táppénzt, olyan bonyolultak a szabályok. Az MSZP sokkal egyszerűbbet javasolt: aki fölmutatja az állam által kiállított határozatot, hogy ő pozitív koronavírus-tesztes és karanténba került, annak az állam automatikusan pótolja ki a 40 %-ot. De a Fidesz még csak be sem ment a Népjóléti Bizottság ülésére, ahol ezt meg lehetett volna vitatni.
Szintén „a fülük botját nem mozdították” arra az MSZP-s javaslatra, hogy karácsony előtt azoknál a családoknál, ahol a szülők elvesztették a munkájukat, gyermekenként adjanak egyszeri 50 ezer forint juttatást.
„Itt nem karácsonyi ajándékról beszélünk ám!” – hangsúlyozta Harangozó. „Itt arról beszélünk, hogy (ezek a családok) emberi, méltó körülmények között tudják legalább ezt a néhány hetet végigcsinálni”.
A „legszomorúbbnak” azonban Orbán viselkedését nevezte a Parlamentben, amikor ő és Gurmai Zita MSZP-alelnök a hiányzó intézkedésekkel szembesítették.
„Azt merte, és azt bírta mondani, hogy a kormány (…) a járványügyi szabályozásokkal kapcsolatban meg a járvány elszabadulása miatt nem tartozik felelősséggel.” Holott szeptember 18-án Orbán maga mondta a Kossuth Rádióban, hogy a járványügyi védekezésért a kormány és személy szerint ő, a miniszterelnök a felelős.
„Eltelt három hónap, látjuk a számokat. Most már menekülnek a felelősség elől” – mutatott rá Harangozó.
