A jövő évi költségvetés tervezete egy fiktív iromány. Az idei büdzsé példáját látva, hiba ilyen korán elfogadtatni a költségvetést, hiszen az ez évit is rendeletekkel többször is módosították, majd pedig március legvégén került elfogadásra. A jövő évre tervezett költségvetés bevételi oldalát tekintve alaptalan számokkal dolgozik, ezt pedig a Költségvetési Tanács is megerősíti elemzésében, mondta el dr. Tóth Bertalan. Továbbá Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is arról beszélt, hogy elképzelhető, hogy módosítani kellene az inflációs várakozásokon.
A költségvetésnek egy iránytűként kellene működni a gazdasági szereplők, adófizetők számára, amiben meg lehet bízni, azonban a most benyújtott büdzsé mindezek közül egyiknek sem felel meg.
Az MSZP frakcióvezetője elmondta, a bevételi előirányzatokat nézve növekedést lehet látni. Az ÁFA tekintetében a jövedéki és a különadók, valamint a kiskereskedelmi- és a termékadókból várt bevételnövekmény magasabb, mint 6 százalék. A jövedéki adót tekintve a kormány az Unió elvárásaira hivatkozik, azonban éveken át nem tartotta be a kormány az előírást. Dr. Tóth Bertalan felhívta a figyelmet arra is, hogy a jövedéki adó mértékét a kormány a tavalyi 425 forintos euró árfolyammal számolta ki, miközben jelenleg 370 forint környékén mozog az árfolyam. Ebből pedig az következik, hogy a pénzügyminiszter október elsejétől már 425 forintra számít, miközben a költségvetésben 388 forinttal számolnak.
A kormány közel 15 százalékos emelkedést vár a jövedéki adó tekintetében, amit a magyar emberek fognak megfizetni. Emelkednek a közlekedési és az úthasználati díjak is, sok más kormányzati bevétel mellett. „Az a filozófiája a Fidesz-kormányzatnak, hogy a jövedelemadókat nem emeli, de a fogyasztási adókat orrba-szájba, amik mind inflációt okozhatnak, és ezt mi fogjuk megfizetni, minden magyar adófizető” – emelte ki a frakcióvezető.
Annak, hogy az uniós források nem érkeznek hazánkba nem csak a fiktív költségvetés az oka, hanem az is, hogy az igazságügyi reformcsomagot a kormány egy Törvényalkotási bizottsági ülésen egy módosító indítványba rejtett el, amiről a plenáris ülésen a parlamentben így már nem is volt mód vitára, csak a szavazásra. Az igazságügy reformjának hiányát jól mutatja, hogy a Kúria jelenlegi elnöke - akinek nincs korábbi ítélkezési gyakorlata - a feleségét nevezi ki fontos pozíciókba, emellett úgy keveri a lapokat, hogy mindig olyan döntések szülessenek, amik kedvezők a kormánypárt számára. Ez alapján pedig kijelenthető, hogy nem biztosított az igazságügy függetlensége. Ez pedig az EU elvárásaival szembemegy, ez is hozzájárul az uniós források késlekedéséhez.
Dr. Tóth Bertalan elmondta, az igazságügy függetlenségének hiányát tapasztalja az adatigénylési perei során, hiszen a Kúria elnöke befolyásolja az eljárásokat a bírói tanács összetételén keresztül, például a Mátrai Erőmű ügyében is így történt. A Kúria elnökének intézkedései miatt pedig vannak ügyek, melyeket egyszerűen elölről kell kezdeni.
A költségvetés kiadási oldaláról elmondta az MSZP frakcióvezetője, hogy szintén tragikusak a számok, hiszen a kormány az egészségügyre fordítandó összeget 4 százalék alá csökkenti, miközben az uniós átlag 7 százalék. Az oktatásra fordítandó összeg 5 százalék alá csökken, míg az uniós átlag 6 százalék. A jóléti kiadások aránya tehát csökkenni fog, miközben a fogyasztási adókon keresztül nagyon komoly összegeket kell majd befizetni a magyaroknak a jövő évben.
Az MSZP ezért terjesztette be a Biztonság költségvetése címmel programcsomagját, melyben a családi pótlék, a nyugdíj, az oktatásra és egészségügyre fordítandó összegeket emelné. Végezetül dr. Tóth Bertalan kiemelte, a költségvetésben a kormány számol az uniós forrásokkal, így, ha azok mégsem érkeznek meg akkor „óriási baj lesz”.
