A napokban derült ki, hogy Orbán Viktor miniszterelnök másfél év alatt több mint félmilliárd forintot „utazott el”, 502 millió forintba kerültek az utazásával kapcsolatos költségek. Korózs Lajos erre reagálva elmondta, amikor ő állami tisztséget töltött be, mindig kifejezetten kérte, hogy három csillagos szállásnál ne foglaljanak jobbat számára, valamint rendszerint turistaosztályon utazott. Az természetes és elkerülhetetlen, hogy sokat utazzanak a vezető politikusok, például az EU-s soros elnökség okán is muszáj gyakran kiutazni Brüsszelbe, azonban az mentalitás kérdése, hogy ezt milyen körülmények között teszik a politikusok. Az MSZP alelnöke szerint számos olyan adat van a miniszterelnök utazási költségei kapcsán, melyek egyáltalán nem adnak kielégítő – és sok esetben hihető – választ a felmerülő kérdésekre. Ahhoz azonban, hogy a hírportálok részletes választ kapjanak, közadatigénylést és egyéb gyötrelmes folyamatokat kell végigjárniuk, ez pedig csak azt eredményezi, hogy sok esetben elhalnak ezek a kutatások.
Korózs Lajos elmondta, a kormány részéről minden a mentalitásról és a hozzáállásról szól, tavaly például két ügy borzolta a horvátok mindennapjait, méghozzá mindkettő magyarokhoz köthető eset volt. Az egyik egy nagyon gazdag magyarhoz kötődik, aki egy horvát szigetet vágott tarra, hogy helikopter leszállót építhessen, a másik pedig egy gázvásárlás nyomán történt, aminek következtében a tulajdonos apja az egyik leggazdagabb horvát nyugdíjas lett. „Miért kell nekünk szégyenkezni a világ előtt ilyen piti, tényleg olyan keleties mentalitás miatt, ahol a legelemibb emberi viselkedéseket kéne csak betartani és akkor nem kényszerülnénk ilyen magyarázatokra?” – tette fel a kérdést Korózs Lajos.
Az MSZP alelnöke tragédiának nevezte Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentését, miszerint „érzése szerint” 60 százalék az esély arra, hogy nem érkeznek meg az Erasmus-programhoz szükséges uniós források. A kormány ezáltal kirekeszti az egyetemi hallgatókat abból, hogy más európai intézményeken keresztül megismerhessék a világot, majd ezt a tudást jó esetben hazahozzák.
A műsorban szó volt a hétfői rendkívüli parlamenti ülésről is, amelyet ugyan összehívott Kövér László, de a Fidesz országgyűlési frakciója nem jelent meg az ülésen, így az határozatképtelen maradt, pedig olyan fontos témákról kellett volna dönteni, mint Svédország NATO-csatlakozása. Korózs Lajos felhívta a figyelmet arra, hogy több olyan fontos témáról is lehetett volna most vitatkozni, melyekről később, ősszel majd lehetne döntést hozni. Ezek megalapozása fontos lett volna, hogy megkezdődjenek most.
A kormány azonban a Házszabály átalakításával teljesen kiüresítette a plenáris üléseket, például a módosítások megtárgyalását bizottsági szintre alacsonyították, ezáltal elvéve a lehetőséget a nagy nyilvánosság előtti vitától. Ráadásul több olyan kardinális ügy van, amiről vitákat kellene folytatni, mint a nyugdíjügyek, melynek kérdésében már rég nyugdíjreformnak kellett volna történnie. Az MSZP alelnöke kiemelte, állítólag van egy helyettes államtitkár, aki a nyugdíjreform előkészítésével foglalkozik, azonban erről semmi hír nincs.
Az árstop megszűnésével kapcsolatban elmondta, ez azt eredményezi, hogy a vidéki falvakban, ahol nincs lehetőség elmenni nagy hipermarketekbe, ott a kisboltokban fognak vásárolni az emberek, ahol azonban ellenőrizetlenül szabják meg az árakat. Így tehát kénytelenek lesznek az emberek jóval magasabb áron megvenni a nagyobb áruházakban egyébként olcsóbban kínált termékeket. Személyes tapasztalata alapján Korózs Lajos elmondta, 20-25 százalékkal drágábbak a termékek a kisboltokban, mint a hipermarketekben. Eközben komoly reáljövedelem-csökkenés megy végbe, mely csökkenést eredményez a kiskereskedelmi forgalomban is, ez pedig a kiskereskedelmi különadóra kivetett ÁFA-bevételt vágja vissza jelentősen. Ez azért különösen fájó a kormánynak, mert ez volt a „csodafegyverük”, ettől vártak komoly plusz bevételeket.
