A parlament házszabálya szerint június 15-ig tart a „rendes” tavaszi ülésszak, ezt követően pedig, ha szükséges, rendkívüli ülésszakot hirdetnek. A pedagógus státusztörvényt a szokásosnál nagyobb érdeklődés övezi, hiszen erőteljesen megváltoztatja a tanárok helyzetét. Hiller István elmondta, az, hogy a kormány úgy alakította az ülések menetrendjét, hogy csak rendkívüli ülés keretén belül lehessen arról tárgyalni, sokatmondó. Hozzátette, a pénteki – június 16-i – ülésnapon 4 törvény megtárgyalása van napirenden, a státusztörvényt pedig utolsóként fogja megvitatni a parlament.
Az MSZP választmányi elnöke szerint nem érdemes pontonként végigvenni a státusztörvényt, azt a kérdést kell feltenni, hogy „mire jó ez a törvény?”. Egy jogszabálynak akkor kellene születnie, amikor egy adott kérdésre, problémára választ kell adnia, méghozzá a helyzet javítását kell célként figyelembe venni ilyen esetekben. A pedagógus státusztörvény azonban nem egy olyan jogszabály, amely valódi javulást hozna el. Magyarországon tanárhiány van, a pedagógusok jelentős része pedig tekintélyes korban van. Emellett egyre kevesebben jelentkeznek tanárnak, bizonyos területekre, főleg természettudományra pedig már csak néhányan. A magyar közoktatás színvonala pedig minden hazai és nemzetközi felmérés szerint csökken. „Van-e tehát olyan kihívás, amire kell jogszabály-törvény? Igen, ez az a probléma, a magyar közoktatás színvonala romlik. Kell akkor a törvényhozónak lépni? Ha van esze, akkor igen!” – foglalta össze a pedagógusok helyzetét a korábbi oktatási- és kultuszminiszter.
A státusztörvény azonban nem ad választ arra a számtalan problémára, amiket valóban sürgősen kellene orvosolni. Arra viszont ad, hogy hogyan lehetne ellenőrizni, fegyelmezni, még kevesebb szabadságot hagyni a tanároknak.
2011-ben jogszabályi szinten, 2013-ban pedig gyakorlati szinten a kormány nagy változást hajtott végre az önkormányzati iskolák államosításával, ez a magyar iskolarendszer 90 százalékát jelentette. A kormány akkor több munkát kért a pedagógusoktól, de több pénzt is ígért ezért cserébe. Azonban a kormányzat megszegte az ígéretét, mert nem emelték a tanárok bérét. Ez – értelemszerűen – elégedetlenséget váltott ki, valamint színvonaleséshez is vezetett, azonban a kormányzatnak bő egy évtized után sincs sem javaslata, sem ötlete arra, hogy „mit kellene kezdeni a magyar közoktatással”.
A státusztörvény nem arról szól, hogy a kormány a korábban megbukott tervét szeretné egy működőképesebbel, egy jobbal helyettesíteni, hanem színvonalesést hoz, eltaszítja a tanárokat és a fiatalokat. A kormány ezzel csak azt érheti el, hogy a megmaradt pedagógusokat fogja szorosabb ellenőrzés alatt tartani, fegyelmezni, ez pedig az ötlettelenség miatt van, valamint azért, mert nem hajlandók megfogadni mások javaslatát. „Ez a státusztörvény nem fogja javítani a magyar közoktatás színvonalát” – szögezte le Hiller István.
Az MSZP országgyűlési képviselője elmondta, a parlamentben sajátosan jött össze most két téma tárgyalása is, hiszen most tárgyalja az országgyűlés a jövő évi költségvetést is. Jelen pillanatban nehezen elképzelhető, hogy reálisan belátható, hogy mi lesz 2024-ben, így várhatóan számos módosításon fog átesni még a büdzsé. A költségvetés és a státusztörvény között van összefüggés, hiszen annak vannak anyagi vonzatai is. A státusztörvény 11,2 százalékos béremeléssel számol, azonban ez a 6 százalékosra jósolt infláció mellet is kevéssel több mint 5 százalékos emelést jelent. Ez azonban biztosan nem fogja megtartani a tanárokat, nem lesz vonzó a most végzős egyetemi hallgatók számára.
„A magyar pedagógusok bérrendezése szükséges, de nem elégséges a magyar közoktatás színvonalának megtartásához” – emelte ki Hiller István. Hozzátette, nem szabad besétálni a kormány csapdájába, hiszen a magyar pedagógusok bérrendezését a magyar állam központi költségvetésének a kötelessége. Így hát nem szabad elkezdeni a részleteken vitatkozni, hiszen a bérrendezéssel kapcsolatos alapállítás hibás, a magyar központi költségvetésben kell megteremteni erre a lehetőséget, a kormány pedig jelenleg az infláció fölött 5 százalékos béremelést tudna biztosítani, zárta gondolatait az MSZP választmányi elnöke.
