A magyar kormány és a főváros közti összetűzések Budapest finanszírozásáról már hosszú ideje tartanak, ez még a korábbi főpolgármestert, Tarlós Istvánt is érintette, csak nem volt ekkora a hírverés körülötte. Az állam lassan minden forrást és minden feladatot a saját hatásköre alá von, ez ellen azonban a főváros erősen tiltakozik.
Tüttő Kata kiemelte, hiába a rengeteg befizetett adó, lassan semmi nem marad arra, hogy a város működtetése finanszírozva legyen. A közösségi közlekedés esetében például teljesen magára maradt a főváros, pedig ez 3 millió ember mindennapi utazását jelenti. Az utasok a közösségi közlekedés költségvetésének nagyjából harmadát fedezik a megváltott jegyekkel, bérletekkel, a maradék Budapestre marad. Ezt a részt pedig a fővárosnak az adóbevételekből kéne kiegészítenie, teljesen normális módon, hiszen ez egy közszolgáltatás. Azonban az erre fordítandó adóbevételt a kormány elvette a fővárostól. A kormány ennek a feladatnak az ellátására, több mint 10 éve változatlan összeget ad, mely 12 milliárd forint, érdemes azonban megjegyezni, hogy összesen a 200 milliárdot is meghaladja a közösségi költségvetés fenntartására szükséges összeg. „A kormány mostani döntésével azt jelenti a gyakorlatban, hogy semennyit nem ad” – emelte ki az MSZP alelnöke.
„A közösségi közlekedést, ami a mi feladatunk, metró, villamos, a busz ránk eső része, ezt finanszírozzuk” – szögezte le Tüttő Kata, azonban vannak olyan járatok, mint az agglomerációs közlekedés, melyet a MÁV-val vagy a HÉV-vel közösen működtet a főváros, ezekre az eddigi kormány által küldött 12 milliárdból nem fog tudni többé utalni a városvezetés több mint 500 millió forintot, hiszen a kormány nem fogja tovább biztosítani a pénzt.
A Lázár János-féle beruházási törvény miatt pedig a jövőben az összes önkormányzati beruházás, melyben állami vagy EU-s forrás van, azt gyakorlatilag Lázár János maga fogja „elmenedzselgetni”, emelte ki a szocialista főpolgármester-helyettes.
A főváros mindent elkövet annak érdekében, hogy minden feladatát megtartsa, legyen az a bérek kifizetése és a közszolgáltatások működtetése. A főváros azt vitatja, hogy egy olyan helyzetben, amikor hatalmas mennyiségű befizetett adót szív el a fővárostól a kormány, akkor a plusz adóterheket is kifizesse-e. Ilyen a szolidaritási adó és az is, hogy a fővárosi tulajdonú vízszolgáltatónak veszteséggel kell adnia a vizet az összes hotelnek, benzinkútnak, autómosónak.
A Fővárosi Közgyűlés döntése szerint kibővítik azt a likviditási hitelkeretet, mely abban az esetben áll rendelkezésre, ha a kormány nem tartja be az ígéreteit. Ezek közé tartozik, ha nem fizetik ki a Lánchídhoz szükséges 6 milliárd forintot, ha a főváros nem kap a rezsitámogatásból és ha a kormány nem tartja be azt a vállalását sem, miszerint kiveszi a részét a közösségi közlekedés finanszírozásából is.
A kormány arról is döntött, hogy egy önkormányzat még egy uniós támogatást sem hívhat le a kormányzat jóváhagyása nélkül. Budapesttől például megtagadták az összes ilyen hitelt, minden indoklás nélkül.
A főváros augusztusra kerül különösen nehéz helyzetbe, hiszen az adóbevételek csak szeptemberben érkeznek majd meg. Összfővárosi szinten jelenleg 70 milliárd forintnyi adósság keletkezhet a cégek és az önkormányzatok tekintetében, mondta el Tüttő Kata.
A városvezetés ezt a problémát a kormánnyal minden szinten megpróbálta megbeszélni, hiszen ez nem egy magánügy, hanem az ország fővárosának működőképességéről szól. Az pedig, hogy Budapest ilyen nehéz helyzetbe jutott semmi másnak nem tudható be, mint annak, hogy a kormány gyakorlatilag minden egyes befizetett adóforintot megvont a fővárostól, hogy az végül valamilyen úton egy NER-lovaghoz kerüljön.
Az MSZP alelnöke az EP-listavezetőséggel kapcsolatban elmondta, a döntés egy szabályozott folyamatot követően fog megszületni, erre pedig várhatóan ősszel fog sor kerülni.
