A nemzetközi sajtóban is visszhangot keltő, félrevezető abortusz-ellenes kampányával, s a munkavállaló terhességi tesztre való kötelezhetőségének engedélyezésével a kormány már nem csak az Európai Unió, hanem az ENSZ által is megfogalmazott olyan alapelveket és emberi jogokat sért, mint például a reproduktív és szexuális egészségre való jogok. Lehet, hogy megint csak férfiak készítették elő a szakértői anyagot a férfi döntéshozóknak? – teszi fel a kérdést Gurmai Zita.
Magyarország a teljes jogú európai uniós tagsággal vállalta, hogy tagja lesz egy európai értékközösségnek. Egy európai kultúrának, amelyben vannak olyan emberjogi kérdések, amelyeket nem kérdőjelezünk meg. Sem szakértői anyagokban, sem a jogalkotási folyamatban, sem a végső jogszabályokban.
A terhességi teszt felvetésével a kormányzó párt óriási visszalépést tett még akkor is, ha ez mindössze egy – idézve a Fidesz frakció témáért felelős országgyűlési képviselőjét – minisztériumi háttéranyagban szerepel. Jól ismerjük azonban az elmúlt év kormányzati logikáját, hogy szakértői szinten keringő anyagok válnak egy az egyben jogszabállyá – ezért érthető és megalapozott a szakszervezetek, civil szervezetek és a parlamenti ellenzék határozott reakciója. Itt nem egy kormányzati kommunikációs trükkről van szó, hanem a demokratikus berendezkedés egyik fontos alapértékéről.
Sem európai parlamenti képviselőként, sem az MSZP nőtagozatának elnökeként, sem kétgyermekes anyaként nem értem, mit akar elérni ezzel a jelenlegi kormány. Az már jól látható, hogy a kabinet meg akarja fosztani a nőket a választás szabadságától, attól, hogy a teljes értékű gyermekvállalás, az anyaság mellett teljes értékű munkaerők maradjanak, és folytathassák munkájukat, építhessék karrierjüket. Női képviselőtársaim a Fidesz frakció soraiban nem lehettek volna képviselők, ha nekik is választaniuk kellett volna az anyaság és a szakmai élet között.
Az Európai Parlamentben a legnagyobb képviselőcsoport – a Fidesz-KDNP által delegált képviselőket is magában foglaló –, Európai Néppárt képviselőiben fel sem merül annak a gondolata, hogy a női munkavállalókat jogaiban korlátozzák. Sőt, olyan kérdésekről is nyílt és konstruktív vita zajlik a parlamenti frakciók között, amelyeknek alapja a nők jogainak bővítése. Néppárti képviselőtársaim már a kvóta tényét sem kérdőjelezik meg. Jelenleg a kvóta bevezetésének körülményeiről és idejéről folyik az álláspontok egyeztetése a politikai erők között.
Minden embernek alapvető joga van a sikeres családtervezéshez, a biztonságos anyasághoz és a szexuális eredetű betegségek (például HIV) elleni védekezéshez. Az ENSZ már 1968-ban, Teheránban kimondta, hogy „A család és a gyermek védelmét szívén viseli a nemzetközi közösség. A szülőknek alapvető emberi joga, hogy szabadon és felelősségteljesen meghatározzák gyermekeik számát és az érkezésük közt eltelt időt.” Nemzetközi elvek szerint a családtervezés joga nélkülözhetetlen a nemek közti egyenlőséghez. 1994-ben a népesedésről és fejlődésről szóló nemzetközi konferencia keretein belül az ENSZ világosan megfogalmazta azon prioritásait, amelyek között kiemelt szerepet kapott az anyaság védelme, a családtervezéshez való jog és a nőket anyaságuk vagy terhességük miatt érintő hátrányos megkülönböztetések megszüntetése. Ezek a törekvések azóta is folyamatosan létjogosultságot kapnak az ENSZ berkein belül. Elfogadhatatlan, hogy a jelenlegi magyar kormány ez utóbbiakkal nincs tisztában, és semmilyen módon nem tartja tiszteletben őket.
Egy olyan Európai Unióban, ahol jelenleg is a szülési szabadság idejének meghosszabbítására törekszenek, és a terhes nők minden nemű diszkriminációja tilos, a magyarországi történések elkeserítőek. De hogy ne mindig az Európai Unióval példálózzunk, egyes országokban létrejöttek olyan egyesületek, amelyek szorosan együttműködnek a szakszervezetekkel. Kanadában például a terhes nők származásuktól vagy vallási hovatartozásuktól függetlenül védettek a diszkrimináció ellen, s a szakszervezethez illetve egyesületekhez fordulva, kézhez kapnak egy több oldalas útmutatót, amelyben ismertetik jogaikat, lehetőségeiket és felkészítik őket a jogsérelem felismerésére.
Erre a példára építve, Magyarországon is mindenképpen szükséges a szakszervezetek, főleg azok női tagozatainak együttműködése és a civil szervezetek bevonása, amelyek a veszélyeztetett munkavállalókat tájékoztatni tudják jogaikról és jogsérelmek esetén tanácsot adni nekik.
A valódi kérdés az, hogy Magyarország alapjogi ügyekben is a keleti nyitás híve lesz-e, azé a keleté, ahol olyan országokat is találunk, amelyekben a nők jogainak korlátozása és a születendő gyermekek számának, nemének állami ellenőrzése bevett nemzeti jogalkotási gyakorlat. Vagy véglegesen a nyugati irányba fordulunk, ahol néhány évvel ezelőtt hazánk az egyik vezető tagországa volt a közösségnek, mind a családon belüli erőszak megelőzését, és a menedékházak kiépítését, mind a nők munkahelyi biztonságát és gazdasági függetlensége megteremtését illetően.
Bármilyen mélységű válság is sújtja Európát, az európai térség vezető politikai erőiben fel sem merül, hogy a megoldást a női jogok csorbításával keresse!
Gurmai Zita,
az MSZP Nőtagozatának elnöke
