A kormány a gabonaexport tilalmat arra hivatkozva vezette be, hogy a jó minőségű magyar gabonát ne lehessen alacsony áron felvásárolni és kivinni az országból. Így megelőzve a hiányt és az áremelkedést. Az intézkedés azonban sok másikhoz hasonlóan kontraproduktív lett, ugyanis az exporttilalom következtében a hagyományos felvásárlók elkezdtek másik piacokról vásárolni. A piacvesztés és az ukrán gabona beengedése együttesen hozta létre azt a helyzetet, hogy jelenleg hegyekben áll a magyar gabona a raktárakban.
A gabona ára a 2021-es felére csökkent, a termelőket érintő „input” árak azonban jelentősen megemelkedtek, így hektáronként a hazai gazdák nagyjából 100 ezer forintot vesztenek, ez tömeges csődhöz vezet. Egyre több gazdálkodó hagy fel a termeléssel és egyre többen döntenek a bérleti szerződésük felmondása mellett.
Harangozó Gábor szerint a magyar vidék eddig is nagyon nehéz helyzetben volt, a leépített közszolgáltatások és a bezárt boltok tömege mellett az egyetlen biztos megélhetést a mezőgazdaság jelentette, most azonban ez is csődöt jelent. Amennyiben folytatódik a jelenlegi tendencia és újabb gazdálkodók döntenek a termelés felhagyása mellett, akkor ez újabb inflációs spirálhoz is vezethet, hiszen meg fognak emelkedni az élelmiszerárak.
A kormány láthatóan nem hajlandó lépni a termelők megsegítése érdekében, korábban az aszálykárokat sem kárpótolták, ezért kezdeményezte az MSZP egy parlamenti határozati javaslat formájában, hogy a kormány termelői áron kezdje el felvásárolni a raktárakban ragadt gabonát, így legalább veszteség nem keletkezne. A termelőknek a következő évre is most kell felkészülnie, azonban jelen – csődközeli – helyzetben ez nem megvalósítható sokak számára. Az MSZP alelnöke elmondta, pártja emellett a megemelt kamarai hozzájárulást költségének állami átvállalását is javasolta, valamint az idei – már befizetett – összegek visszatérítését.
