A műsor első témája az infláció tavalyi alakulása volt, ugyanis éves szinten 17,6 százalék volt a drágulás mértéke. Decemberben 5,5 százalékra mérte a KSH az árak növekedésének mértékét, Őrsi Gergely szerint az infláció kapcsán mindig fontos kiemelni, hogy hiába csökken az emelkedés, továbbra is nagyon magasan vannak az árak. Így semmi ünnepelni való nincs, sőt, szégyenletesnek nevezte a második kerületi polgármester azt, ha valaki ezt az adatot pozitívumként próbálja mutatni. Nem szabad elmenni szó nélkül a bázishatás mellett sem, hiszen a 2022-es év kifejezetten nehéz volt inflációs szempontból, a 17,6 százalékos áremelkedés pedig hatalmas emelkedés a megelőző évhez képest is. Őrsi Gergely kiemelte, az önkormányzatoknak nagyon komoly feladatot jelentett, hogy az áremelkedések alól mentesítsék az ingatlanbérlőket és a különböző szolgáltatásokat biztosító intézményeket, mint a közétkeztetés vagy közoktatás.
A kormányzat kommunikációjában pedig kifejezetten az emberek megtévesztését célozza, hiszen célkitűzésként jelölték meg az infláció 10 százalék alá csökkentését, ennek eléréséhez azonban nem kellett komoly erőfeszítéseket eszközölni. A drágulás mértéke hónapról hónapra csökkent, ezt azonban nem lehet sikerként elkönyvelni, az árak továbbra is növekednek, csak kisebb mértékben.
A környező országokhoz képest Magyarország több szempontból is kiemelkedik. Hazánkban ugyanis jóval hamarabb kezdődtek a drágulások és sokkal lassabban és később kezdtek el csökkenni. Ez az élelmiszerekre és az energiaárakra is igaz. A kormány így nem hivatkozhat az energiaválságra, a háborúra vagy a járványra, hiszen ugyanezen hatások érik a környező országokat is, Magyarországot mégis jelentősen erősebben sújtják a drágulások. Az emberek pedig a saját pénztárcájukon érzik, az árak továbbra is az egekben vannak, annak ellenére, hogy a tévében, a rádióban és a kormányközeli hírportálokon is azt olvashatják, a magyar kormány kiemelkedően jól kezelte a problémákat.
Azzal kapcsolatban, miszerint kétezer embercsempészt engedett szabadon a kormány, Őrsi Gergely elmondta, az volna a legjobb, ha ezekről a bűnözőkről csak elméletben kellene beszélni, ez azonban sajnos nincs így. Az embercsempészek ugyanis szervezetten követik el bűntetteiket, a kormánynak pedig ezek ellen a leghatározottabban kellene fellépnie, nem csupán elküldeni őket az országból. Érdekes aspektusa az ügynek, hogy az Orbán-kormány hosszú évek óta hangosan harcol a migráció ellen, most mégis ahelyett, hogy kemény szankciókkal sújtanák az embercsempészeket, szabadon engedik őket.
Az Eurobarometer felmérése szerint a magyarok többsége inkább dolgozna együtt egy roma származású emberrel, mint egy meleggel. A kutatás örömteli része az, hogy összességében némileg elfogadóbbá vált a magyar társadalom, a kormányzati kommunikációnak köszönhető azonban az, hogy a melegeket kevésbé fogadják el az emberek, jegyezte meg a második kerület szocialista polgármestere.
A műsorban téma volt a Rákosrendezőre tervezett mini-Dubai megépítése is, melyhez a legfrissebb információk szerint a kormány 300 milliárd forintos fejlesztéssel járulna hozzá. Őrsi Gergely szerint még a főváros tekintetében is hatalmas mennyiségű pénzről van szó, Rákosrendezővel kapcsolatban pedig elmondható, mindenképp kell vele kezdeni valamit, hiszen jelenleg gyakorlatilag teljesen kihasználatlan, lerobbant rozsdaövezetről van szó. Az, hogy egy külföldi befektető lát ebben a területben fantáziát mindenképp pozitív, a fejlesztéseket azonban feltétlen az érintett önkormányzatokkal és a fővárossal közösen egyeztetve kellene meghatározni. Nem mindegy ugyanis, hogy csupán irodaházak fognak létesülni vagy egészségügyi intézmények, óvodák, bölcsődék és iskolák is. A lakófunkcióknak is érvényesülni kell, ha utóbbiak közösen valósulnak meg az irodákkal és szállodákkal, akkor a beruházás jó hatással lehet a főváros életére. További előnyt jelentene a fővárosnak, ha metrófelújítás, villamos- és vasútvonalak építése is szerepet kapna a projektben, ebben az esetben Budapestnek, a kormánynak, az önkormányzatoknak és a beruházónak mindenképp össze kell ülni és részletről részletre megegyezni a kérdésekről. A fejlesztések és a beruházás főbb funkciói pedig eddig ismeretlenek, nem tudni például azt sem, hogy az autóforgalmat miképp érinti a projekt. Szokatlan továbbá az is, hogy előbb van kész az ütemterv, a kivitelező és az összeg, mint a beruházás pontos részletei.
A műsor utolsó témája Észak-Korea volt, ugyanis a kelet-ázsiai diktatúra ballisztikus rakétákat adott el Moszkvának. Őrsi Gergely szerint a magyar kormány állást foglalhatott volna, elhatárolódhatott volna Észak-Korea tettétől, ugyanis az orosz-ukrán háború tekintetében hatalmas erőkkel hirdeti magáról a kormány, nem avatkozhat be külsős ország másik két nemzet háborújába.
