mszp.hu | Belföld
2022. szeptember 01. 22:35

A közoktatás feltételeit az állam kell, hogy biztosítsa!

A közoktatás feltételeit az állam kell, hogy biztosítsa!
A közoktatásban való részvétel kötelesség, de egyben jog is: olyan jog, amelyhez a feltételeket az állam kell, hogy biztosítsa – jelentette ki Hiller István, az MSZP oktatáspolitikusa csütörtökön, öt pontban összefoglalva a szocialista javaslatokat a, mint fogalmazott, „közoktatási válsághelyzet” megoldására.

A korábbi oktatási és kulturális miniszter hangsúlyozta: nem pusztán egy szakpolitika kérdéseiről beszél; amiről szó van, az „a gyermekeink sorsa, (...) az önök gyermekeinek és unokáinak jövője.”

„Nekünk kötelességünk, hogy erről beszéljünk” – jelentette ki a tanévkezdés alkalmából tartott online sajtótájékoztatón, ahol köszöntötte a diákokat, a szülőket, a pedagógusokat és az oktatásban résztvevő minden dolgozót.

A szocialista képviselő a következőkben foglalta össze pártja „javaslatait”, „kívánalmait”, a kormány részéről „szükséges lépéseket”:

  1. „Gazdasági, pénzügyi nehézségek nem indokolhatják az online oktatás újra bevezetését. A világjárvány indokolta, költségvetési nehézség ezt nem indokolhatja.  Tessék előteremteni ehhez a pénzt!
     
  2. Külön program kell a legkisebbek alapkészségeinek megerősítéséhez, hogy biztosan tudjanak írni, olvasni, számolni, értsék az elolvasott szöveget, mert a világjárvány alatt ezek a készségek, az alapok nem lehettek biztosak.
     
  3. A pedagógusbérek rendezése nélkül nincs és nem is lehet színvonalemelés a közoktatásban. Szolidárisak vagyunk a pedagógusokkal a pedagógusok szakszervezeteivel a bértárgyalások ügyében.
     
  4. Több szabadságot több szakmai autonómiát a tanárainknak!
     
  5. Az oktatásirányítás az idegen nyelv tanításához és tanulásához biztosítson programokat, elkülönített alapot, megfelelő költségvetési forrásokat.”

Az első ponthoz hozzáfűzte: az „átkozott járvány” alatt az élet megóvása volt a legfontosabb, „helyes és szükséges döntés volt” a digitális oktatás. Gazdasági nehézségekre hivatkozva azonban online oktatást javasolni „rossz; az a diákok, a magyar közoktatás és az egész iskolaügy ellen tett lépés.”

Kiemelte: a tanulók „legkevesebb 15%-a” nem vett részt az online oktatásban, azaz nem részsült közoktatásban, „mert nem tellett rá”.

Ez főként a legkisebbeknél okozott maradandó problémákat, akik nem tudtak rendesen megtanulni írni, olvasni és számolni, és „nem azért, mert gyengébbek lennének bármelyik korábbi vagy éppenséggel (...) későbbi évfolyamnál, hanem azért, mert a járvány nem tette lehetővé azt az oktatást, amelyben mindannyian részt vettünk” – mondta el.

A fideszes oktatásirányítók „nem akarnak ezzel a kérdéssel szembenézni, vagy nem tudják, hogy mi a helyzet” – mondta, rátérve második javaslatára: szakmailag megalapozott külön programot és keretet biztosítson a kormány a járvány elmúltával az elmúlt két év elsőseinek és másodikosainak az alapkompetenciáik megerősítésére.

„Érti ezt a szakma, csak biztosítsák a feltételeket, és legyen meg az a politikai-szakmai igény, hogy ilyen kell” – nyomatékosította.

Hangsúlyozta: a közoktatási válsághelyzet a pedagógusok bérének rendezése nélkül nem lehetséges, a magyar pedagógusok bérét pedig a magyar központi költségvetésnek kell biztosítania.

„Ha akarnák, megoldanák. Keress, találni fogsz” – biztatta a kormányt arra, hogy a szükséges forrásokat a magyar költségvetésből előteremtse.

Mint mondta, az államnak változtatnia kell a pedagógus mesterséghez való hozzáállásán, vissza kell állítani az úgynevezett kimeneti pontok szabályozására alapuló közoktatást, ami azt jelenti: erős, egységes követelményrendszert kell felállítani a tanulmányok meghatározó pontjain, viszont az odavezető út során több szabadságot kell adni a tanároknak, enélkül „ugyanis a pálya nem vonzó”.

Újra kijelentette: az Orbán-kormány közoktatási rendszere „megbukott. Faktum.” A pedagógusokat „szinte diplomás automatává teszik”, ami „nem hozza a színvonalat”.

„Élesen tiltakozom minden olyan fellépés ellen, ami az ilyen kimondottan szakmai, jóindulatú, eredményt hozó innováció ellen fellép” – szögezte le.

Rámutatott: a kormánynak a szakma képviselőivel „nemcsak akkor kell tárgyalni, amikor baj van” vagy amikor már sztrájkbizottság áll fel.

„Hogyha ez éveken keresztül nem megy, akkor bizony a tárgyalófelek elszoknak a tárgyalástól, megszűnik a bizalom, és abból csak kimondottan ostobának tűnő kormányzati nyilatkozatok és állásfoglalások születnek” – jegyezte meg.

Végül az idegennyelv-oktatásról beszélt, amit a kormány szerinte mintha „túlmisztifikálna”, „majdhogynem elérhetetlenné teszi”, holott „nagyapáink, dédapáink idején” „nem volt ám egy olyan nagy szó”, hogy valaki Magyarországon két nyelven beszélt.

Felszólította a kormányt: a járvány múltával ismét álljon elő idegennyelvi stratégiával, „de ha nincs neki, szóljon (...) azoknak, akik (...) ehhez nagyszerűen értenek”.

A középfokú oktatásban „az idegen nyelv tanításának a programját újra kell írni, be kell vezetni, és az informatika mellett a magyar közoktatás egyik legfontosabb részévé kell tenni” – mondta.

Ma, „akinek az apukája tárcája ezt megengedi, elmegy egy nyelviskolába” és ott tanul, „csakhogy mi ezt, racionálisan gondolkodók, baloldaliak – ezt nem tűrhetjük. Nem lehet, hogy az legyen a meghatározó, hogy az édesapád tárcája mennyire vastag, és így tanulsz meg idegen nyelvet” – jelentette ki.

Kapcsolódó párttagok