A szocialista politikus hozzátette: „Európában a gazdasági és szociális válságon kívül jelenleg bizalmi válság is van. Elengedhetetlen ezért, hogy az európai népek jobban ismerjék egymást, hogy Bukarestet ne keverjék össze Budapesttel, hogy Szlovénia helyett ne Szlovákiát mondjanak. Olyan európai kezdeményesekre van szükségünk, mint az idén 25 éves Erasmus program, amely eddig 3 millió európai diáknak tette lehetővé külföldi tanulást. Tapasztalataim alapján messze nem ismerik megfelelően egymást még az uniós tagállamok politikai döntéshozói sem, nemhogy a szélesebb közvélemény. Ezért lenne szükséges az európai állampolgárok tájékoztatására olyan kiadvány készítése, amely bemutatná a különböző uniós tagállamok népeinek identitását, többek között milyen történelmi kapcsolatok fűzik az adott országot más államokhoz, népekhez és kultúrákhoz. Kezdeményezem ezért, hogy forduljunk Androulla Vassiliou asszonyhoz, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős európai biztoshoz, hogy az Európai Unió támogasson egy ilyen kezdeményezést.”
„Az olyan kezdeményezések, mint az Európai Kulturális Fővárosa, vagy az Európai Unió Ifjúsági fővárosa segít abban, hogy jobban megismerjük egymást. 2012-ben egy évig Pécsre látogatott Európa számos kiemelkedő kulturális személyisége, 2015-ben Kolozsvár kap lehetőséget, hogy bemutassa terveit a fiatalok foglalkoztatását, társadalmi beilleszkedését és részvételét illetően. Az Európai Parlament által 2007-ben kezdeményezett LUX-díj az európai filmeket zsűrizi. A legjobb filmek nem pénzdíjban részesülnek, hanem az Unió saját költségén a filmek mind a 24 uniós nyelvre történő szinkronizálást ajánlja fel. Az ilyen és ehhez hasonló kezdeményezések segítik egymás megismerését, a populizmus és az előítéletesség visszaszorítását.” – hangsúlyozta Tabajdi Csaba.
Hasonló témával, a populizmus növekvő veszélyeivel foglakozott Párizsban az előző napon, a Francia Szocialista Párt által szervezett konferencia, amelyen szintén részt vett a szocialista politikus. A tanácskozáson több parlamenti képviselő mellett felszólalt Claude Bartalone, a francia Parlament (Nemzetgyűlés) elnöke, Harlem Désir, a francia szocialista párt főtitkára valamint Guillaume Bachelay, a francia szocialista párt országos titkára is. Tabajdi Csaba a konferencia kapcsán elmondta: „A populizmus nagyon sok formában jelenik meg, tévedés lenne ezért a szélsőjobboldalisággal egy lapon említeni, hiszen van baloldali, sőt szélsőbaloldali populizmus is. Az egyre terjedő populizmus fő jellemzője a hagyományos politikai pártoktól, a politikai elittől való nagyfokú elidegenedettség, a fennálló politikai berendezkedéssel szembeni általános szembenállás. A problémákért való felelősséget áthárítják a képzelt ellenségre, bűnbakokat keresnek. A populizmus és a szélsőségek elleni fellépés legfőbb eszköze a hagyományos pártok politikájának felelősségteljes megújítása. A politikusok olyan témákról beszéljenek érthető nyelven, amely az emberek valódi problémáira vonatkoznak! Ez nem azt jelenti azonban, hogy hamis illúziókat kell kelteniük a választópolgárokban, hiszen erre volt példa, mind jobboldali, mind baloldali pártok részéről.”
A kulturális diplomácia kulcsfontosságú az előítéletek leküzdésében
„Európában azért nyer teret a felelőtlen ígérgetés, a populizmus, a nacionalizmus, mert a fő politikai erők eltávolodtak a választópolgároktól. Nem az a baj, hogy vannak populisták, hanem az hogy a hagyományos pártok nem az emberek valódi problémáival foglalkoznak, nem elég nép közeliek. A populizmusnak egyik legújabb formája az unió-ellenesség, a nemzetállami keretekbe való bezárkózás, az elzárkózás politikája. A kulturális diplomáciának éppen az lenne a kiemelt szerepe, hogy fellépjen az euroszkepticizmussal és az unió-ellenességgel szemben. Egymás kultúrájának, értékeinek, identitásának megismerése a legjobb eszköz a külföldiekkel, idegenekkel szemben való előítéletesség leküzdésére.” – mondta Tabajdi Csaba, európai parlamenti képviselő, a Kulturális Diplomácia Intézet kuratóriumi tagja, az Intézet éves berlini konferenciáján. A tanácskozáson számos korábbi miniszter mellett felszólalt Vaira Vike-Freiberga, korábbi lett államelnök, Emil Constantinescu korábbi román elnök, Jadranka Kosor korábbi horvát és Bertie Ahern, korbábi ír miniszterelnök, Kovács László, korábbi uniós biztos, valamint Bogyay Katalin, Magyarország UNESCO nagykövete.
