Pláne akkor ne, ha egy olyan kedves kis esemény főszereplőiről van szó, mint a kistérségi mesefesztivál általános iskolás föllépői.
Ilyen azonban a mesében sincs. Csak a legsötétebb diktatúrákban. Tudjuk: ’89 előtt is volt öncenzúra. Sok mindent nem lehetett leírni, sok mindent nem lehetett megmutatni. Orwell és Koestler óta azonban tudjuk azt is: a hajdúdorogi gyalázat konkrétan a legsötétebb XX. századi diktatúrák módszerét idézi.
Mondhatja bárki, hogy a magyar sajtó soha nem volt olyan szabad, mint manapság. Mondhatja bárki, hogy olyan sokszínűség, mint ami ma, még nem jellemezte a tömegtájékoztatást Magyarországon.
Csak azt ne mondja senki, hogy a hajdúdorogi esetre nem volt hatással a Lomnici-retusálás, a meghamisított Cohn-Bendit-riport, az elhazudott operaházi tömeg, a 400 ezresnek kikiáltott békemenet, a közmédiában az elmúlt két évben iparivá vált hírhamisítás.
A Csige Tamás ellen pártpolitikai okból elkövetett médiamerénylet-kísérlet egyúttal alattomos támadási kísérlet az egyetemes újságírói tisztesség ellen is. S mint ilyen, egyenes következménye a közszolgálatinak csúfolt, valójában az orbáni pártállam szolgálatába állított médiumoknál tapasztalható ipari hírhamisításnak. Ne hagyjuk, hogy így legyen.
MSZP Sajtótagozata
A legsötétebb jövő elkezdődött
A részben közpénzből fenntartott Hajdúdorogi Újság kiretusálta Csige Tamást. Hajdúdorog szocialista polgármestere csak ne mutatkozzon gyerekekkel.