Bod Péter Ákos egykori jegybankelnök
2010. október. 01.
A kormány szakított a Valutaalappal, ugyanakkor továbbra is nagy társadalmi támogatottsággal rendelkezik, ami lehetőséget teremt számára, hogy korábban tabunak számító területekhez is hozzányúljon. Ezt a lehetőséget jól illusztrálja a bankadó. A korábbi kormányok sosem merték megszorongatni a bankszektort. A szociális juttatások rendszeréhez, az eltartott rétegekhez is hozzá lehetne nyúlni, viszont ennek már akadálya a kormány nagyon magas támogatottsága, amiből csak veszíthet az ilyen lépésekkel. (Magyar Közgazdasági Társaság szegedi vándorgyűlésén)
2010. december. 02.
"Vélelmezhető, hogy a megtakarított vagyon egy részéből folyó kiadásokat akar finanszírozni a kormányzat, ez pedig bűn lenne. Ebben a tekintetben nem látunk tisztán. Másfelől pedig: több millió ember megtakarításairól van szó, akik nagy aggodalommal kezdik nézni, mi lesz velük - és e vonatkozásban sem látunk tisztán." "Mintha előbb született volna meg a döntés, és csak utána indult volna meg az apparátus, hogy kidolgozza a részleteket." (Duna Televízióban)
2011. október. 06.
Nem sikerült a növekedés beindítása. "Ez a növekedésélénkítő politika megbukott, ezért feltételezem, hogy személyi következményei lesznek, és át kell alakulnia a kormányzati struktúrának is akár, ami személyi változásokkal jár". Egy kis országban a személyi változások általában politikai irányváltást hoznak. ... 2010 korrekció volt, 2012-ben is korrigálni kell ezt a másfél évet. (Svájci, brit, francia, olasz és német kereskedelmi kamarák által szervezett találkozón Budapesten)
Csaba László közgazdász
2010. július. 21.
Az IMF/EU delegáció váratlan szombati távozásának egyelőre inkább lélektani jelentősége van. A magyar kormány más tárgyalási alapokról indul, mint mikor 2008-ban a hitelt felvettük, most nincsenek az országnak finanszírozási gondjai. Minthogy Budapest megígérte az idei hiánycél tartását, az szuverén jog, hogy ezt miként érjük el. A nemzetközi hitelezők delegációja így túllépte hatáskörét, amikor nyomást akart gyakorolni a kormány konkrét intézkedései miatt. (Az Inforádiónak adott interjúban)
2011. augusztus. 25.
Elkerülhetetlennek tűnik az adóemelés, és a kormány a pénzügyi egyensúly megtartása érdekében további népszerűtlen intézkedések bejelentésére kényszerülhet az előttünk álló hónapokban. Magyarország rendkívül nyitott gazdaság, ezért ki van szolgáltatva a külvilágnak. A másik ok, hogy nem mentek végbe a magyar gazdaságon belül jelentős szerkezeti átalakulások az elmúlt három-négy évben. (A Duna TV Közbeszéd című műsorában)
2011. december 27.
"Szó sincs arról, hogy spekulációs támadás állna Magyarország leminősítésének hátterében. A lerontás folyamata egyébként Nyugat-Európát is fenyegeti, de sokkal inkább egy pénzpiaci pánikról beszélhetünk. A tény persze az tény: hazánk immár két hitelminősítőnél is befektetésre nem ajánlott kategóriában van". Ha létrejön a megállapodás az IMF-EU-párossal, akkor a jelenleginél sokkal pozitívabb lehet Magyarország nemzetközi befektetői megítélése. "Magyarország eddig egyetlen alkalommal sem vesztette el gazdasági szuverenitását. A Nemzetközi Valutaalapnak a költségvetéssel, illetve a fizetési mérleggel kapcsolatban lehetnek elvárásai Magyarországgal szemben, a részletekbe azonban nem kíván majd beleszólni. Megszorításokat az IMF aligha vár a kormánytól". (Magyar Hírlap)
Heim Péter közgazdász
2010. augusztus. 10.
Jól tette a kormány, hogy kiadta az IMF útját, de a válás lehetett volna sokkal békésebb. Háromnegyedet érdemel az új kormány. Messze nem katasztrofális a produkció, de azért nem is olyan, amire azt mondja az ember, hogy minden rendben van. Vannak intézkedések, amelyek nem teljesen koherensek egymással, és vannak pénzpiaci kommunikációs problémák is. Nagyjából azonban elégedett vagyok a kabinet eddigi muködésével. (Az Indexnek adott interjúban)
2011. november. 29.
A hitelminősítők adósságdinamikát néznek, ez alapján indokolt volt Magyarország leminősítése. Magyarországon mindössze technikai adósságcsökkentés történt a nyugdíjpénzekből, valójában stabil az adósságszint év eleje óta. Jövőre recesszió várható és kételyeket ébreszt az is, hogy az államháztartás hiányát három százalék alatt tudjuk tartani. Nincsen akkora spekulatív támadás a forint ellen, mint amit mi gondolunk, ráadásul ha a magyar gazdaságolitika tökéletesen jól viselkedne, akkor spekuláció sem lenne a forint ellen. Gazdaságpolitikai korrekcióra van szükség, előbb-utóbb pedig személyi kérdések is felmerülhetnek, amit adott esetben akár a piac is kikényszeríthet. (Hír TV-nek adott interjúban)
Mellár Tamás közgazdász
2010. július.01.
Az ország alapvető érdeke, hogy középtávon saját lábra állítsa a gazdaságot, hogy ne legyen szükség folyamatosan külső források bevonására. Ehhez elsősorban a költségvetés elsődleges szintű többletét kell elérni, hogy az adósságállomány csökkenthető legyen. E mellett a növekedés súlypontját a hazai tulajdontöbbségű vállalkozásokra kell helyezni, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya ne generáljon újabb adósságokat. Csak a pénzügyi stabilitás és önállóság bázisán képzelhető el sikeres gazdasági modernizáció és felzárkózás. (miután Orbánék "kipaterolták" az IMF-et)
2011. december 22.
"Januárban jelentősen módosulhatnak az álláspontok, és mindenképpen lesz megegyezés, ennek nincs alternatívája" Megállapodás hiányában már nyárra fizetőképességi problémák merülnének fel Magyarországon, és a költségvetést sem lehetne tartani megfelelő finanszírozási források hiányában. "A tárgyalásokat várhatóan semelyik fél nem viszi szakításra, az EU-nak és az IMF-nek is érdeke, hogy megakadályozza egy közép-európai válsággóc kialakulását, mégis a magyar fél engedhet többet, mert kisebb a mozgástere, gyakorlatilag nincs más lehetősége, mint a megállapodás" (Az Indexnek adott interjúban)
Demján Sándor milliárdos nagyvállalkozó
2010. március.23.
"Minden magyarnak az az érdeke, hogy ez a fideszes csapat nyerjen. Ha ugyanis nem nyer, az mindenkinek rossz" Nem szokásom miniszterelnökök kedvében járni, "ha ezt tettem volna, akkor az elmúlt nyolc évben aktívabbak lehettünk volna Magyarországon". A kormányváltás azért fontos, mert "ide határozott kormányzóképesség kell, amit az elmúlt nyolc évben nem tapasztaltunk". (Az Inforádiónak nyilatkozva)
2011. december. 27.
A költségvetésnek olyan gyenge a gazdasági alapja, hogy a plusz adókkal kell erősíteni, hogy esetleg nehogy összeomoljon. Minden egy forint, amit a vállalkozásoktól elvesznek, az tíz forint kárt okoz. A gazdaság ösztönzése nélkül akár 4 százalékos visszaesés is lehet jövőre. (Az Inforádiónak nyilatkozva)
Járai Zsigmond az MNB felügyelő bizottsága és a Költségvetési Tanács elnöke
2010. december. 08.
"Ennél lényegesen jobb irányba halad a magyar gazdaság, komoly lépéseket tett a kormány a költségvetés konszolidációja és a bürokrácia csökkentése érdekében, valamint az adórendszer egyszerűsítése és az adók csökkentése érdekében. Ezek mind pozitívan hathatnak a gazdaságra" (miután a Moody's két fokozatot rontott Magyarország adósságbesorolásán)
2011. október. 11.
A végtörlesztés valóban nehéz helyzetbe hozta a bankokat, de ezt maguknak is okozták, sok bank nagyon durván és pénzéhesen belement a svájci frank hitelezésbe. Elsősorban persze az előző kormány a felelős, a bankok csak követték a nagyobb profitot. "Az Európai Unió legnyereségesebb bankjai voltak a magyar bankok, érthető, ha ebből nem szívesen adnak vissza".
2011. december. 19.
A korábban tervezettnél gyengébb forint árfolyam hathat az infláció és a GDP arányos államadósság szintjére, amivel a költségvetés nem számol. A magán-nyugdíjpénztári tagok jövő évi 10 százalékos nyugdíjjárulék befizetéseinek nyugdíjkasszába történő átirányításáról a tanács megállapítja, hogy az csökkenti a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát és előreláthatóságát, így növeli az ilyen kockázatokat.
A Költségvetési Tanács véleménye a jövő évi költségvetésről (a testületnek Járai mellett Simor András jegybankelnök és Domokos László ÁSZ-elnök a tagja)
Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke
2010. október. 14.
Helyes a válságadók bevezetése, mert nem nagyon volt más választás, hiszen a költségvetési egyensúlyt mindenképpen biztosítani kell, és ez a fajta célzott költségvetési bevételnövelés szerinte jobb megoldás, mint az egyéb, általános érvényű megszorító intézkedések, elvonások, illetve adóemelések. Igaz az, hogy a végén mindig a fogyasztó fizet, de így is pozitív folyamatok várhatók attól, hogy az említett ágazatokat terhelik különadóval. (egy brüsszeli konferencián)
2011. november. 14.
A költségvetési egyensúlyra hivatkozva a kormány több olyan lépést is tett, ami nem jó a vállalkozóknak. Például károsnak tartjuk az áfaemelést és a minimálbér-emelés mértékét. Ha pedig lesz bérkompenzáció, az az amúgy is elviselhetetlen méretű bürokráciát növeli. De problémásnak tartjuk az uniós pénzek felhasználásának volumenét is. A magyar vállalkozók egy józan társadalom, pontosan tudják, kicsi a kormány mozgástere. Bizalmat szavaznak a kabinetnek, de vállalkozóként nagyobb hatékonyságot és eredményeket várnak. (A Magyar Hírlapnak adott interjúban)
atv.hu
Dávid Ferenc a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára
2010. május 20.
Zene a vállalkozók fülének, amit Orbán Viktor mondott a Nemzeti Konzultáción. Megnyugtató, hogy a Fidesz elnöke ugyanazokra az intézkedésekre tette a hangsúlyt a választás előtt és a választás után is. Orbán Viktor elhangzott szavai számon kérhető ígéretek, ez pedig már önmagában megnyugtató. (ATV)
2010. szeptember 01.
A kormány szeptember 25-éig kéri a munkáltatókat, hogy az OÉT továbbfejlesztésével kapcsolatban küldjék meg javaslataikat, de az OÉT működéséről már van törvény, amit a szakállamtitkár is elfogadott, így neki is tudnia kell, hogy a kormányváltást követő egy hónapon belül már össze kellett volna hívni. (Klubrádió Reggeli gyors című műsorában)
2011. február 16.
Az 1990-es évek első felében megszűnt a központi bérszabályozás, amikor az állam beleszólt a vállalkozások belügyeibe és volt bértömeg gazdálkodás, volt átlagkereset gazdálkodás, illetve ennek a kombinációja. "Azt hiszem, hogy ha a különféle akciócsoportok megjelennek az üzleti szféra munkahelyein, a multinacionális cégnél az ellenőrök, mit gondolnak majd rólunk? Ez olyan mértékben ellentétes a szabad béralku mechanizmussal és a Magyarországon 15-18 éve kialakult háromszintű, munkahelyi, középszintű és makró béralkuval, hogy egyszerűbb lett volna azt mondani: gyerekek mindenkinek ennyi bért kell fejleszteni és pont."
2011. november 25.
Munkaadói képviselőként lényegesnek tartom, hogy tárgyalni kell a versenyszférával, az üzleti élet képviselőivel is, szükség esetén étre kell hozni egy új érdekegyeztető, beszélgető, társadalmi fórumot. Most látszik egyértelműen, hogy hiába van meg politikai színtéren az erő, az önmagában kevés, a parlamenten kívüli támogatottság ettől még bizony erősen képes kopni. Mondja ezt egy olyan szervezetnek az egyik vezető munkatársa, amelyik partnerséget, szövetséget kötött anno a kormánnyal a gazdaság érdekében. Kellene kötni egy társadalmi-gazdasági paktumot, amely legalább a parlamenten kívüli szervezetek többségének a bizalmát bírja. (A Népszavának adott nyilatkozatában.)
Népszava
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=506257
