„Magyarországon gombamód szaporodnak az akkumulátoripari beruházások, hiszen jóformán napi szinten érkeznek hírek arról, hogy hol fog kinőni a termőföldből egy-egy újabb akkumulátorgyár. Hazánk igen nehéz helyzetben van az Orbán-kormány elhibázott gazdaságpolitikája miatt. Vélhetően ezért engednek be válogatás nélkül mindenféle veszélyes üzemet az országba” – kezdte sajtótájékoztatóját Gurmai Zita.
A probléma azzal van, hogy a kormány csupán a gazdasági célokat nézi, de a veszélyes üzemekkel kapcsolatos kockázatokat már a gyár dolgozóinak és a helyben lakóknak kell elszenvedniük, már most és 20 év múlva is, akkor is, ha a gyárakat leállítják, de a szennyező anyagokat nem szállítják el. Ettől tartanak Komárom-Esztergom megyében, Ács városában, valamint a közeli Bábolnán és Bana községben élők is.
„Június 21-én Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy egy 520 milliárd forintos beruházás keretében az akkumulátorokhoz szükséges katódot gyártó üzem megépítését tervezik a település közelében” – emlékeztetett az MSZP frakcióvezető-helyettese.
Az innen alig néhány kilométerre lévő komáromi akkumulátorgyárban is történt már olyan esemény, amely megalapozza a gyár ellen tiltakozók aggodalmát – a sajtóban megjelentek szerint – januárban többen rosszul lettek, 14 embert kórházba is kellett szállítani. A helyiek elmondása szerint azóta is rendszeresen mérik a dolgozók szervezetében felhalmozódott veszélyes anyagokat, és az eredmény nem sok optimizmusra ad okot.
Egyre inkább aggasztja az itt élőket, hogy húsz kilométeren belül ez már a harmadik akkumulátoripari gyár lesz a környéken. A lakosság félelmét és a rizikófaktort tovább növeli, hogy az Ácson épülő üzem lesz ennek a kínai cégnek az első európai gyára, ez tehát tovább növeli a bizalmatlanságot, hiszen azt sem tisztázott, hogy milyen technológiát hoznak majd ide.
A szakértők szerint fennáll a veszélye annak, hogy a gyártás során felhasznált oldószerek, nehézfémek és más káros anyagok bejutnak a talajba, szennyezve ezáltal az egész környék vízbázisát és a termőföldet. „Ezért az üzem működését a legszigorúbb garanciákhoz kell kötni az itt élők egészségének védelme érdekében!” – érvelt Gurmai Zita.
A garancia kulcsa a megfelelő monitoring rendszerben rejlik, ha egy civil munkacsoport ellenőrizhetné a gyár területén a vízminőség mellett a légszennyezettségi adatokat is, az megnyugtató lehetne a helyiek számára is.
Az MSZP frakcióvezető-helyettese kedden személyesen járt Ácson és olyan szóbeszédeket hallott, hogy a komáromi akkumulátorgyárban dolgozókkal titoktartási megállapodásokat íratnak alá, a vérvizsgálatokat magánorvosi cégekkel végeztetik el, és akinek nem megfelelő az eredménye, azt egyszerűen kirúgják. „Ha ezek igaz történetek, akkor nem maradhatnak következmények nélkül” – mondta Gurmai Zita.
Megdöbbentő az a tény is, hogy a debreceni akkumulátorgyár környezetvédelmi engedélyével kapcsolatosan a kormányhivatal álláspontja szerint: „A környezetszennyezési felelősségbiztosítás elvárható mértékével kapcsolatos részletes szabályokról nem rendelkezik hatályos jogszabály” – ez elfogadhatatlan.
Abszurd, hogy egy több milliárd forintos projekt esetén, ahol Debrecen város vízellátása, vízforrása veszélyeztetve van, elegendő mindössze egy kombinált kártérítési limitet meghatározni. Se az Alaptörvény idevonatkozó rendelkezései, se az EU 2004-es, a „szennyező fizet” irányelve nem érvényesült sem Debrecenben, sem Ácson.
Az MSZP frakcióvezető-helyettese ezért az okkal aggódó lakosság érdekében az alábbi írásbeli választ igénylő kérdéseket nyújtott be Lázár János építési és közlekedési miniszternek:
- Milyen garanciát tud nyújtani arra, hogy az ácsi katódgyár működése során nem jutnak káros anyagok a környék vízbázisába?
- Hogyan kívánják biztosítani az üzem működésének monitoringozását? Lehetővé teszik-e, hogy egy helyi civil munkacsoport előre be nem jelentett időpontban a gyár területén ellenőrizze a víz- és légszennyezettségi adatokat?
- Ki vállal kötelezettséget a gyár területének rekultiválására, ha az üzem már befejezte működését?
