Belföld, Külföld | magyar-román alapszerződés
2013. október 11. 10:49

A magyar-román alapszerződés lényegében védhatalmi státuszt jelent

"Románia és Magyarország, a két nép jószomszédi kapcsolata azt igényli, hogy a román szociáldemokrata kormány tanúsítson önmérsékletet, zárja le a Tőkés László ellen folytatott méltatlan eljárását. A Románia és Magyarország közötti feszültség enélkül is éppen elég nagy a román és magyar szélsőséges-nacionalista erők tevékenysége miatt. A román nép nem feledheti Tőkés László elvitathatatlan történelmi érdemeit az 1989-es romániai forradalom kirobbantásában. Bár alapvetően más a felfogásom a kisebbségpolitikáról, nemzetpolitikáról, sok esetben nem értek egyet Tőkés László emberi hozzáállásával, méltánytalannak és megalapozatlannak tartom azonban az ellene folyó eljárást. Van olyan erős a román állam, hogy kibírja Tőkés László negatív megnyilatkozásait, amelyek nem érik el azt a szintet, hogy tőle elvegyék a Románia Csillaga érdemrend lovagi fokozatát. A feszültséget nem növelni, hanem csökkenteni kellene, amely alapja a normális magyar-román együttélésnek. A romániai magyarok érdekében megbékélésre kész demokratikus pártok együttműködésére van szükség mind Magyarországon, mind Romániában.” – mondta Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő.

Emlékeztetett arra, hogy a kitüntetés visszavonását Victor Ponta miniszterelnök, majd több szociáldemokrata politikus kezdeményezte amiatt, hogy Tőkés László Tusnádfürdőn kérte, Magyarország - Ausztriához hasonlóan - vállaljon védhatalmi szerepet Erdély felett. Tabajdi Csaba a magyar-román alapszerződés egyik szerzőjeként kiemelte, hogy „a Tusnádfürdőn elhangzott követeléseket már az 1996-ban tető alá hozott alapszerződés lényegében tartalmazza, amely biztosítja Magyarország anyaországi jogosítványait, kvázi védhatalmi státuszát a romániai magyarság érdekében. Fontos az is, hogy az alapszerződés nem zárja ki a kisebbségek kollektív jogait, valamint a különböző autonómia formákat.”

„Az alapszerződésben foglaltak betartása, valamint a magyar és román demokratikus pártok együttműködése hozzájárulna az évszázados konfliktusok utáni megbékéléshez, a közép-európai régió közös európai jövőjéhez. Fontos lenne, hogy a magyar-román viszonyt ne a jövő évi romániai elnökválasztás határozza meg.” - hangsúlyozta Tabajdi Csaba.

Háttér:

Védhatalmi státusz:

Az 1947-es párizsi békeszerződés melléklete az 1946-ban megkötött Gruber-De Gasperi megállapodás, amely szerint amennyiben Dél-Tirolban megsértik a kisebbségek jogait, Ausztriának joga van ez ellen fellépnie, sőt az ENSZ-hez fordulhat védelemért. A szerződés úgy fogalmazza meg, hogy Ausztriának, mint anyaországnak védhatalmi (Schutzmacht) státusza van, ugyanakkor nem lehetnek területi követelései Olaszországgal szemben.