Gurmai Zita az Alaptörvény rendelkezései között kiemelte a Költségvetési Tanács jogkörének bővítését, amely értelmében a Tanács a jövőben vétójoggal rendelkezik a benyújtott költségvetési tervezetek fölött. Hangsúlyozta, hogy a Tanács tagjai a Fidesz kinevezettjei, akiknek mandátuma azonban ciklusokon át fog tartani. "A Költségvetési Tanács vétójogán keresztül akár lemondásra is rákényszerítheti a jövő kormányait." - mondta Gurmai, aláhúzva: "Mivel a költségvetés benyújtása a mindenkori kormány kompetenciája, amennyiben egy korábbi kormány kinevezettjei lehetőséget kapnak ennek politikai okokból történő befolyásolására, az ismét felveti, mekkora súlya van az állampolgárok választójogának, mennyiben dönthetnek valódi szakpolitikai változásokról a választásokon."
A képviselő asszony kitért az igazságügy függetlenségének kérdésére is, amellyel kapcsolatosan az Európai Bizottság további információkat kért az Orbán-kormánytól. "A bírói függetlenség a magyar közjog régóta meglévő eleme. Már az 1869-es IV. törvény 15. cikke is azon keresztül biztosította a bírók függetlenségét, hogy megtiltotta mandátumuk idő előtti megszüntetését. A közelmúlt eseményei, köztük a Legfelsőbb Bíróság elnökének eltávolítása, vagy a bírák kötelező nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre történő csökkentése tehát ellentétesek Magyarország történelmi, a dualizmus korából származó jogelveivel is." - fejtette ki Gurmai Zita, hozzátéve: nehéz elhinni azt, hogy Baka András mandátumát nem azért rövidítették le, mert kritizálta a kormánynak az igazságügy átalakítására irányuló lépéseit.
"Az új magyar alkotmánnyal kapcsolatosan a Velencei Bizottság már a tavalyi év folyamán ajánlásokat tett közzé, amelyeket az Orbán-kormány nem vett át az alkotmányozási folyamat során. Ezenkívül a jobboldali többségű Európai Bizottság is bírálta az új alkotmány, az átmeneti rendelkezések és a sarkalatos törvények által létrehozott rendszert. Nem valamiféle baloldali összeesküvésről van tehát szó, hanem arról, hogy az európai döntéshozók pártállástól függetlenül aggódnak a magyar állampolgárok demokratikus jogaiért, a magyarországi demokráciáért:" - mondta Gurmai Zita.
alkotmány
2012. március 03. 10:34
A magyar állampolgárok demokratikus alapjogait korlátozza az új alkotmány
"Az év elején hatályba lépett új magyar alkotmány azért különösen veszélyes, mert intézkedéseivel gúzsba köti a jövő kormányait, kiszolgáltatja őket a Fidesz által kinevezett tisztviselőknek, ezzel pedig elveszi a kormányoktól a cselekvés lehetőségét, következésképpen kétségbe vonja a magyar állampolgárok választójogát" - érvelt Gurmai Zita, az MSZP EP-képviselője Firenzében, az Európai Egyetemi Intézet által az Alaptörvényről szervezett konferencián. Gurmai hangsúlyozta, az új magyar alkotmány már csak azért sem lehet tartós, mert a magyar állampolgárok nem nyilváníthattak véleményt róla, az ellenzék pedig lényegében nem vehetett részt az alkotmányozási folyamatban. Az Alaptörvény így csak a Fidesz-KDNP támogatását élvezi.
