Nem egy alkalommal volt már vita arról, hogy az alkotói szabadság, az autonómia és az intézményi színvonal, a felsőoktatás vagy a kutatás színvonala egymásra utalt, ahol van szabadság, ott jó eséllyel van magas színvonal, ahol nincs autonómia, ott nagy biztonsággal kizárható, hogy színvonalas teljesítmény nem születik. Ennek alapján ne ragadjuk ki ezt a törvénytervezetet abból a közegből, ahol élünk, hanem összefüggésben nézzük – hívta fel rá a figyelmet az MSZP országgyűlési képviselője.
„Most november végén tárgyalunk a magyar kutatóhálózat jövőjéről, akkor, amikor hónapok óta a magyar egyetemek jó részét, a korábban alapítványi formába kiszervezett intézményeket, és azok hallgatóit és kutatóit súlyos probléma aggasztja.” A tudomány világa nemzetközi, az nagyszerű dolog, hogy tudósok a világ legkülönbözőbb részén vitatkoznak, beszélgetnek, és az eredmények így születnek meg. Ha egymástól elzárják őket, vagy nem lehet megteremteni azt a közeget, hogy együtt dolgozzanak, az gond, annak mindenképpen, aki így nem vehet részt a közös munkában. Ez így van az egyetemi hallgatókkal is. Nagyszerű dolog, ha egy egyetemista lát egy teljesen más környezetet, világot, megtanul más nyelveket, és ezt a tudást hazahozza, hogy itthon kamatoztassa.
Jelen pillanatban azonban az unió ilyen jellegű programjaiból a magyar felsőoktatási intézmények hallgatói és kutatói kivannak zárva. Ez komoly probléma, ami a kormány felelőssége, nekik kell ezt a problémát orvosolni. Ebbe a közegbe kellene a most tárgyalt törvényjavaslatot – emlékeztet Hiller István, aki ezt a törvényjavaslatot háromszor odavissza átolvasta és összehasonlította más, korábbi törvényekkel. Ezeket fel is olvasta vezérszónoki felszólalása közben, így kiderült, hogy ugyanazok a paragrafusok szerepelnek benne. 19 ilyen paragrafus volt a mostani javaslatban. Az ilyen szabályok miatt zárta ki az Unió a magyar kutatókat a Horizon programból, így Hiller István szerette volna megtudni hogyan garantálja ez az új javaslat, hogy az Unió ne tiltsa ki emiatt is a magyar kutatókat. Ez nagyon kockázatos az MSZP országgyűlési képviselője szerint. „Nagyon nem szeretnék egy év múlva itt állni, és vitatkozni azon, hogy az Európai Unió csúnya, büntet, diszkriminál, mert a magyar kutatóhálózatot és a magyar kutatókat kizárja. A politika felelőssége, hogy belássa a döntések következményét, nem egyszerűen csak gombot nyomogatunk, jön valami, amit csak úgy emésztetlenül elfogadunk. Kell gondolkodni, hogy ennek mi a következménye.” Prózai és primitív a kutatókat azzal fenyegetni, hogyha elfogadják lesz pénz, ha nem fogadják el, nem lesz.
„Ha jól értem, akkor van pénz a magyar kutatásra, csak ehhez Önök hozzárendelnek egy erősen központosított rendszert, aminek van számos veszélye. Én a magyar kutatókért, és a magyar kutatási hálózat színvonaláért beszélek, de fel kell tennem a kérdést, hogy vajon helyes-e az időpont választás ehhez.”
Hiller István felhívta a figyelmet arra, hogy a fideszes felszólalók váltig tagadták, hogy ez a javaslat hasonlít az egyetemek alapítványokba szervezésének törvényéhez, mégis számos helyen szó szerint ugyanazok a paragrafusok szerepelnek benne.
A magyar diákok és kutatók kizárása uniós programokból még továbbra is megoldatlan. Vajon ez a mostani javaslat nem teszi-e még súlyosabbá a helyzetet – kérdezte a szocialista politikus. Ez nem politikai pártok, vagy kormányok vitája, itt a magyar kutatókról, kutatóhálózat egészéről van szó – zárta felszólalását.
