A magyar klímavagyon a panellakások korszerűsítését szolgálhatná

Elemi érdekünk ezért, hogy 2013 után is fennmaradjon a nemzetközi kibocsátás kereskedelmi rendszer, a közép- és kelet-európai országok pedig tovább vihessék fel nem használt kibocsátási egységeiket az új rendszerbe. Az ebből származó bevételeket az energiahatékonyságot szolgáló beruházásokra, így a panelházak és más épületek szigetelésére, valamint a megújuló energiaforrások fejlesztésére használhatnánk" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottságának tagja, a november 26-án kezdődő Dohai Klímacsúcsról rendezett plenáris vitában.

"A jövő héten kezdődő dohai klímacsúcs az utolsó utáni esélyünk arra, hogy az emberiség egyik legnagyobb kihívására valódi megoldást találjunk. Az Európai Unió erőfeszítései példamutatóak, de a sikeres fellépéshez partnerek kellenek. Olyan megállapodást kell elérnünk, amelynek az Egyesült Államok, Kína és a nagy feltörekvő országok, köztük Oroszország, India, Brazília és Dél-Afrika is részese. Erre most, az Egyesült Államok és Kína új elnökének megválasztása után történelmi esély nyílhat, különösen úgy, hogy az éghajlatváltozással összefüggésbe hozható, egyre gyakoribb és súlyosabb természeti katasztrófák ráirányították a társadalom figyelmét a problémára. " - fogalmazott a szocialista delegáció vezetője. Hozzátette, "az Európai Unió a 20-20-20-as klímapolitikai célok elfogadásával élen jár az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, de mára az emberiség teljes kibocsátásának alig 11 százalékáért felel. A dohai tárgyalásokon ezért arra kell törekednie, hogy összhangban a korábban tett vállalásokkal az összes nagy széndioxid kibocsátó vállalja a jogilag kötelező nemzetközi kibocsátás-csökkentési egyezmény elfogadását 2015-ig."

Háttér:

Az Európai Unió 2007-ben fogadta el a 20-20-20-as klímapolitikai célokat. A közösség 2020-ig vállalta, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 20%-al csökkenti a 2005-ös szinthez képest, a megújuló energia arányát 20%-ra emeli a teljes energiafogyasztáson belül, illetve 20%-al javítja az energiahatékonyságot. Magyarország klímavagyona szakértők szerint a kibocsátás-kereskedelmi kvóták árától függően akár a 250 milliárd forintot is elérheti. A kvóták értékesítéséhez azonban tovább kell működtetni a kiotói protokoll keretében felállított kibocsátás-kereskedelmi rendszert.