mszp.hu | Belföld, Külföld
2022. március 15. 13:05

A magyar kormány eddig minden NATO- és EU-s döntést megszavazott Ukrajnáról

A magyar kormány eddig minden NATO- és EU-s döntést megszavazott Ukrajnáról
Magyarország eddig minden NATO és európai uniós döntéssel egyetértett Ukrajna ügyében, tehát csak belpolitikai célokat szolgálnak a kormány olyan kijelentései, hogy Magyarország határát nem lépheti át Ukrajna irányába ilyen fegyverszállítmány – mondta Mesterházy Attila szocialista politikus, a NATO Parlament alelnöke hétfőn.

„A magyar választási kampánytól nem lehet különválasztani ezeket a kijelentéseket”; „a magyar kormánynak ez az állítása (...) valóban csak belpolitikai, kommunikációs célokat szolgál” – mondta a politikus a Spirit FM rádió műsorában.

A Magyarországról Ukrajnába való közvetlen fegyverszállításra logisztikai szempontból nem is lenne szükség, hiszen a NATO-n belül Lengyelországot jelölték ki ilyen célra – mutatott rá.

„Amire logisztikai szükség van, azt pedig engedélyezte a kormány: nevezetesen hogy Magyarország területén vagy légterén átrepülhessenek” olyan konvojok vagy szállítmányok, amelyek Lengyelországon keresztül fegyvert szállítanak Ukrajnába – mondta.

A NATO és Európai Unió döntéseiben, hogy NATO-tagállamok fegyvert szállítanak Ukrajnába, illetve hogy az Európai Unió 500 millió eurós fegyvervásárlási keretet nyitott meg segítségként Ukrajnának, Magyarország „igen” szavazata is benne volt – emelte ki.

Nem véletlen, hogy Oroszország az összes, e döntésben részvevő EU-tagállamot nem baráti államnak nyilvánította; továbbá nagyon sok menekült érkezik Magyarországra Ukrajnából, „innen nézve Magyarország (...) bevonódott ebbe a konfliktusba” – mutatott rá.

Hangsúlyozta: két egymás mellett létező, nagyon világos állítást fogalmaztak meg a NATO és az Egyesült Államok vezetői: egyrészt a szervezetet megalapító washingtoni szerződés ötös cikkelye alapján, amely kollektív védelmet helyez kilátásba, ha bármely NATO tagállamot bármilyen támadás ér, többször megerősítették, hogy a NATO-tagállamoknak „minden egyes négyzetcentiméterét meg fogják védeni”.

Másrészt kijelentették, hogy katonailag a NATO semmilyen formában nem fog beavatkozni az ukrajnai háborúba, hiszen az nyílt és egyértelmű konfliktust jelentene Oroszországgal.

„Ebből az állításból viszont nem szabad, hogy az orosz vezetés azt a következtetést vonja le, hogy ha NATO tagállamot támadna meg Oroszország, akkor nem lenne teljes erejű az a válaszcsapás (...) vagy védelmi csapás (...), amit a NATO a NATO-tagállam érdekében megtenne”.

Kifejtette: megítélése szerint egy Oroszországgal való nyílt konfliktus harmadik világháborúba is torkollhatna.

Bírálta a magyar honvédelmi vezetés és a kormány részéről tapasztalt „zavarodottságot” és „utólagos magyarázkodást” a Horvátországban lezuhant drón ügyében, amely 40 percig észrevétlenül repült Magyarország légterében.

„Teljesen jogosnak” nevezte a horvát miniszterelnök felháborodását, és kiemelte: ilyen esetben „mindenféleképpen” értesíteni kell a drón haladási irányába eső szomszédos országokat, hogy föl tudjanak készülni, így „valamilyen hibát egészen biztosan elkövettek azok, akik nem vették kellően komolyan (...) ezt a fenyegetést”.

Rámutatott: hírek szerint a drón bombát is szállított és bárhol, olyan magyar vagy horvát területen is lezuhanhatott volna, ahol akár emberéleteket is ki tudott volna oltani.

A Magyar Honvédség felkészültségére vonatkozó kérdésre elismerte: az elmúlt években a korábbi, „nem a legmodernebb felszereltséghez hasonlítva” sokat modernizálódott a Magyar Honvédség az eszközvásárlásai révén.

Azonban rámutatott: ezek a beszerzések nem illeszkednek egy védelmi stratégiába, sokkal inkább külpolitikai célokat szolgáltak.

Kapcsolódó párttagok