A kultúra kérdésköre manapság akkor jelenik meg a nyilvánosság előtt, amikor fényes siker születik vagy személyi kérdések borzolják a kedélyeket, esetleg egy új intézményt adnak át. Ez érthető, azonban érdemes ennél alaposabban megvizsgálni a területet érintő problémákat. A magyar kultúra napján meg kell érteni, a kultúra több a csillogó bemutatóknál és fesztiváloknál, hiszen ez identitás, önazonosságtudat kérdése, valamint közösségteremtő jellegű. Mindezt a politikának is meg kell érteni, nem szabad diktálni a kultúrának, hanem biztosítani kell az alkotói, művészi szabadságot és az anyagi feltételeket.
Dr. Hiller István rámutatott, ma Magyarországon nem ez a helyzet, a hatalom ugyanis a szellemi, intellektuális tér elfoglalására törekszik. A kormány hatalompolitikai kérdést csinált a kultúrpolitikából is. Ennek pedig vannak látványos és kevésbé feltűnő jelei is.
A Zeneakadémia, a Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Színház, az Operaház vezetésének kérdése mind-mind bonyolult eset, valamint ügyük azt mutatja be, milyen szinten ér el a hatalom keze a kultúra mindennapjaiba is. Ezek továbbá azok az ügyek is, melyek felkeltik a közérdeklődést, sajtóvisszhangot kapnak, azonban számos olyan kérdés van, mely világméretű és befolyásolja a hazai kultúrát is. Ilyen az informatikai forradalom, hiszen felvetődik a kérdés, szükség van-e a kultúra fizikai megvalósulására, közösségi terekre, koncerttermekre, színházakra, hiszen már minden elérhető digitálisan is.
Dr. Hiller István álláspontja szerint igenis szükség van ezekre a terekre, ezt támasztja alá az is, hogy Magyarországnál digitálisan jóval fejlettebb országokban sem szűntek meg ezen intézmények, továbbra is szükség van az olyan közösségi terekre, ahol összegyűlhetnek az emberek, beszélgethetnek, hódolhatnak hobbijuknak. A korábbi oktatási- és kultuszminiszter szerint a digitalizáció soha semmilyen körülmények között sem pótolhatja a személyes jelenlétet. A kulturális politika egyik legfontosabb része a közösségek erősítése, elősegítése, a személyes kapcsolatok megtartása.
Ezen lehetőségek megtartására és ápolására figyelmet kell fordítani a politikának is, ebben azonban jelenleg nem áll jól Magyarország. A közművelődés helyzete ugyanis nem biztató. A politika mintha megfeledkezett volna erről a területről, valamint ennek a finanszírozásáról. A covid pusztítását pedig a kormány nem kompenzálta, ezt vagy nem tudták vagy nem akarták megtenni. Azonban a későbbiekben sem foglalkozott a kormány a kultúrával, az ágazatban két éve nem volt béremelés, 2022 januárjában volt legutóbb, a választások előtt 20 százalékos emelés, ezt azonban már abban az évben felemésztette az infláció. A közalkalmazotti bértábla felszámolásával előfordul olyan, hogy egy 20 éve levéltárban dolgozó, diplomás leváltáros majdnem ugyanannyit keres, mint pályakezdő társa, vagyis a garantált bérminimumot.
A kulturális területeken dolgozók az egész közösség számára fontosak, a nemzeti kultúra alapvető részei. A központi költségvetésben pedig ennek meg is kellene látszódnia, éppen ezért az MSZP azt javasolja, hogy a közművelésben dolgozók korrekt bérrendezését a szakmai szervezetekkel egyeztetve hajtsa végre a kormány. Az elmúlt évek hatásaira figyelemmel a következő három évben a mindenkori inflációt 10 százalékkal meghaladó béremelésben részesüljenek ezen dolgozók. A kormánynak pedig a szakmai szervezetekkel együttműködve, hosszútávon kell egy új bérrendszert kialakítani. Dr. Hiller István elmondta, mindehhez az MSZP szakértői felajánlják segítségüket, hiszen azoknak is megfelelő bérezésben és életpályamodellben kell részesülni, akik a nemzeti kultúra alapját képezik.
A magyar kultúra napján beszélni kell azonban a pedagógusok bérrendezésének ügyéről is. Az MSZP helyesli, hogy végre elfogadta a kormány a párt álláspontját, miszerint a bérrendezést döntő mértékben a magyar központi költségvetésből kell rendezni. Az MSZP politikusai éveken át, számtalanszor képviselték ezt az érvet. Érthetetlen, hogy ez idáig miért nem hozta meg ezt a döntést a kormány.
Az MSZP választmányi elnöke kiemelte, a közoktatás színvonalának emelkedéséhez szükséges, nélkülözhetetlen, de nem elégséges a pedagógusok béremelése. A közoktatás belső szerkezetében kell változásnak történnie, ahogy a Nemzeti Alaptanterv és a szakmai autonómia esetében is. Továbbá figyelembe kell venni azokat a világtrendeket is, melyek szerepet játszanak a közoktatásban. Mindezek szükségesek ahhoz, hogy a színvonal esése megálljon és emelkedésre forduljon.
Az MSZP kész programmal rendelkezik az oktatás színvonalának emeléséért, ennek középpontjában pedig a gyermek érdeke és jövője áll. Dr. Hiller István hozzátette, reméli, a kormány meghallja az MSZP szakmai javaslatait is. „Az MSZP kidolgozott programja az, amelyik szolgálja a gyermekek, a diákok ügyét, érdekképviselet biztosít a magyar pedagógusok számára, figyelembe veszi a szülők akaratát és igényét, így az országunk egészének, a magyar közoktatás egészének érdekében áll az MSZP javaslata” – zárta sajtótájékoztatóját Dr. Hiller István.
