A státusztörvény a jövőre hat, ezért nem szerencsés összehasonlítást tenni a jelen és a múlt között. Az összehasonlítás csak néhány elemző és történész számára lehet érdekes és izgalmas kutatási téma, de egyébként fölösleges. Egy oktatási törvényjavaslat esetében a jelent kell a jövőre kivetítve tárgyalni. „Ez egy nehezebb út” – mondta Dr. Hiller István.
Valójában arról kellene vitatkozni, hogy miként hat a törvényjavaslat a gyermekeinkre és milyen hatása lesz néhány év múlva.
A törvényjavaslatban többször szerepel a „gyermekek mindenek felett álló érdeke” kifejezés, ez helyes, a baj csak az, hogy ezt éppen a kormány vette ki 2011-ben a korábbi törvényből.
A kormány javaslata egy idejétmúlt iskolarendszerre épít. „Az a meglátásom, hogy egy olyan iskolaképet mutat be, amely iskolába mi jártunk annak idején. Egyébként nagyon hasonlatos volt ahhoz az iskolához, amibe a nagyapáink jártak és egyáltalán nem ilyen az a tudás átadás-átvétel folyamat, amiben a gyermekeink, unokáink részt vesznek” – érvelt az MSZP választmányi elnöke. Az új életpályáról szóló törvényjavaslatban a kormányzat nem tervez a jelen kor és a digitalizáció okozta kihívásokkal sem.
„Amikor néhány perc alatt egy virtuális közösség összeáll és csapatot alkot egy paraguayi, egy új-zélandi, egy francia, egy dán meg egy magyar fiatal, és játszik egymással úgy, hogy soha az életben nem látták még egymást. Tessék megmondani nekem, hogy ez a jövőkép melyik paragrafusban van benne?” – tette fel a kérdést Dr. Hiller István.
Alig vannak arra vonatkozó felmérések, hogy mit jelentett a gyerekek számára az a 2,5 év, amelynek során – a világjárvány miatt – „többé-kevésbé be voltunk zárva a barlangjainkba” – érvelt az MSZP országgyűlési képviselője. Nehéz helyzetben vannak azok a gyerekek, akiknek a járvány idején kellett volna az alapkészségeket elsajátítani. Hiszen nem tudtak megtanulni rendesen írni, olvasni, számolni és gyengén értik az elolvasott szöveget. „Ebbe a törvénybe bent kellene lennie annak a gondolatnak, hogy mit csinálunk ezzel a három évfolyamnyi magyar fiatallal” – érvelt az MSZP választmányi elnöke. Hiszen aki nem tanulja meg az alapokat, azt nehéz lesz megtanítani tizenévesen, biológiára, földrajzra, történelemre és idegen nyelvekre.
A fideszes javaslat azzal sem foglalkozik, hogy miként áll a magyar fiatalok nyelvtudása. A diákok és a pedagógusok egyaránt túl vannak terhelve, az alsó tagozatos diákoknak pedig este otthon már játszani sincs kedve, mert annyira fáradtak.
A magyar pedagógusok béremelése szükséges, de nem elégséges feltétele a magyar közoktatás színvonalának javításához. A magyar pedagógusok bérét a magyar központi költségvetésnek kell állni. Tisztességesebb volna, ha a kormány azt mondaná, hogy: „ennyi pénzünk van, ezt tudja most a magyar költségvetés tenni.” Azonban a kormány politikai akciót csinál ebből a kérdésből.
Dr. Hiller István felszólalásának a végén elmondta, hogy a kormány jelenlegi javaslata „sem szellemiségében, sem politikájában” nem elfogadható.
