„Az ellenzék egységes abban a kérdésben, hogy hajlandó a kormánynak a jelenleginél szélesebb körű felhatalmazást adni időkeretek között” – mondta Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese. „Mi az első pillanattól szakmai, konstruktív javaslatokat tettünk, és többet ezek közül – például a hiteltörlesztések és a végrehajtások felfüggesztését – a kormány meg is lépett”.
Elmondta, még a kormány közeli Nézőpont kutatóintézet mérése szerint is a magyar társadalom 40%-a a június végi határidőt támogatja, ezért a pártok célja az, hogy a közel 4 millió magyar állampolgár akarata is érvényesüljön ezekben a döntésekben. „Legyen a 60 és a 40 együtt 100%! Maradhat a kormány, de kerüljön a törvénybe az, amit 4 millió magyar is szeretne, legyen valamilyen határidő a törvényben ezekhez az intézkedésekhez”!
A Párbeszéd részéről Szabó Tímea összegezve rámutatott, „Az ellenzéki pártok egy dolgot kérnek: tegye be a kormány a 90 napos korlátot a törvényjavaslatba”. Emlékeztetett, egyetlen kormány sem kért vagy kapott teljhatalmat Európában. Arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben Spanyolország 20%-ot, Ausztria 10%-ot, de még a lengyel kormány is 9%-ot fordított GDP-arányosan a védekezésre, addig a magyar kormány 0,5%-ot, ami „arcpirítóan kevés”. „Követeljük, hogy az egészségügyi dolgozók fizetését 100%-kal növelje meg és a munkájukat vesztett emberek bérének fedezését vállalja át a kormány”!
Lukács László a Jobbik képviselője kérte, „Őrizzük meg a hatalmi ágak rendszerét, őrizzük meg a parlament ellenőrző szerepét. Egyetlen feltételünk van, a határidő bevezetése, amely a kormány ellenőrizhetőségét garantálja, de nem akadályozza a védekezés sikerességét és eredményességét”. Hangsúlyozta, a demokráciát úgy kell megőrizni, ahogy „ez meg van írva”, ám ehhez a Parlamentnek biztosítani kell a megfelelő jogköröket. „Szavazzon meg a kormány magának egy 90 napos határidőt, a Parlament pedig ülésezni fog, és el tudjuk látni azokat a feladatokat, amik szükségesek” – mondta.
A Demokratikus Koalíció részéről Varju László kiemelte, egy felelős kormány szolgálatot tesz az emberek felé. Elmondta, a DK-nak négy feltétele van a felhatalmazási törvény megszavazásához: „Kell, legyen időkorlát, szükségesnek és arányosnak kell lennie, az Alkotmánybírósághoz fordulást biztosítani kell, és nem korlátozhatja a sajtó szabadságát. Már az első pontnál elbukott a kormány, hiszen egy demokrata nem kérhet korlátlan felhatalmazást az országtól”.
Az LMP nevében Csárdi Antal kijelentette, ők az időkorlát beillesztéséhez ragaszkodnak. „Nem áll fenn az a veszély, hogy a Parlament ne tudja ülésezni. Látni kell: itt nemzeti egységre van szükség a hatékony fellépéshez, ezt a határidő nem csökkenti. Partnerek voltunk és leszünk a közös védekezésben” – ígérte.
A Momentum részéről Hajnal Miklós emlékeztetett, „Látjuk, világszerte, hogy a parlamentek tudnak ülésezni. Felszólítjuk a magyar kormányt erre, és az együttműködésre”.
Végül Szél Bernadett, független országgyűlési képviselő, egyező álláspontjával egészítette ki a követelést:„Túl kevés van transzparenciából, túl kevés van tesztekből. Ez nem szolgálja a magyar emberek életét. A magyar parlament tud ülésezni, a digitális működésre is tettünk javaslatot, mert széles körű intézkedésekre van szükség, ahogy például Szlovákiában is állja a kormány a bérek 80%-át. Ilyen kérdésekről kell nekünk is dönteni a magyar parlamentben. Minden, ami gyöngíti az országot, az elfogadhatatlan: ezért konstruktivitást várunk és együttműködést” – követelte.
