A méhek csak európai összefogással menthetők meg!

Tabajdi Csaba, az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának magyar főtagja bemutatta az Európai Unió méhészeti ágazatának helyzetéről készített jelentését a Mezőgazdasági Bizottság mai ülésén. A jelentés vizsgálja a méhek romló egészségügyi állapotának okait is, és megoldási javaslatokat tesz a probléma kezelésére. "A méhészet csak európai összefogással menthető meg. Az ágazat fennmaradása és fejlődése érdekében európai szinten kell összehangolnunk új gyógyászati termékek kutatását és gyártását. Több közösségi forrás kell a legsúlyosabb méh-betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerek kifejlesztésére" - hangsúlyozta az MSZP EP delegáció vezetője. A méhészeti ágazat különös jelentőséggel bír az Európai Unióban. A méz előállításán túl a méhek a beporzással pótolhatatlan szerepet játszanak a mezőgazdaságban."

Tabajdi szorgalmazta a méh-betegségekkel kapcsolatos európai szintű kutatások fokozását, és a tudományos eredmények tagállamok közötti, kölcsönös megosztását. "A méhegészségügyi piac kicsi, ezért az állategészségüggyel foglalkozó nagy vállalatok nem igazán érdekeltek az új gyógyszerek fejlesztésében. A kis- és középvállalatok által végzett kutatásokat uniós forrásokkal kellene ösztönözni."

A képviselő kifejtette, hogy további kutatások szükségesek a leginkább mérgező hatóanyagok helyettesítése érdekében is. Ha sikerül kevésbé mérgező, vagy hamarabb lebomló hatóanyagot kifejleszteni, akkor annak használatát kell előnyben részesíteni. További méhegészségügyi kockázatot jelent, ha a növényvédőszereket nem megfelelően, vagy túlzott mértékben használja fel a mezőgazdaság. "Közösségi szinten kellene szabályozni az integrált növényvédelem alapelveit. Ma uniós szinten csak iránymutatásokat fogalmaz meg a szabályozás, de annak értelmezését és végrehajtását a tagállamokra bízza. Így egészen eltérő nemzeti szabályokkal találkozhatunk Európában.

"A méhészeti ágazat egyik fő problémája a nem megfelelő szervezettség. Nincsenek megbízható adatok a tagállami méhállományokról, a méhészek pontos számáról, hiányoznak a megbetegedésekről és a méhpusztulások körülményeiről vezetett, uniós szinten összehasonlítható statisztikák. A hatékony védekezés érdekében ezért tagállami keretekben működő, de európai szinten összehangolt felügyeleti rendszerre van szükség." - fejtette ki a szocialisták delegációvezetője.

Tabajdi Csaba aláhúzta: "A mézben megengedett antibiotikum tartalomra vonatkozó uniós szabályozás kaotikus helyzetet eredményezett. Az uniós irányelv zéró toleranciát ír elő, de lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy ennél magasabb nemzeti határértékeket határozzanak meg. Emiatt ugyanaz a méz Németországban fogyaszthatónak, míg Magyarországon szennyezettnek és megsemmisítendőnek minősül. Ez rontja az exportra termelő országok, köztük Magyarország piaci esélyeit. A szabályozás ésszerűtlen, és egyben álságos is. A húsfélék esetében például létezik antibiotikum tartalomra vonatkozó határérték, annak ellenére, hogy húsból sokkal többet fogyasztunk, mint mézből., További probléma, és elsősorban a mézhamisítóknak kedvez, hogy a "Méz Irányelv" (2001/110/EK) jelenleg nem szabályozza a méz több fontos minőségi paraméterét. Feltétlenül szükséges tehát az irányelv felülvizsgálata.

"Sajnos a méhészek nem használják ki megfelelően az európai minőségi rendszerek nyújtotta lehetőségeket, pedig ezzel növelhetnék termékeik piaci esélyit. Európában mindössze tizennégy bejegyezett mézre vonatkozó oltalom alatt álló eredet megjelölés (OEM) és oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) létezik. Bátorítani kell a termelőket, hogy éljenek a minőségi rendszerek nyújtotta előnyökkel" - vélekedett Tabajdi.

A képviselő jelentésében szorgalmazta, hogy az EU Biodiverzitás Stratégia céljainak szellemében az agrárkörnyezetvédelmi programok 2014-től fokozottan támogassák a "beporzóbarát" gyepek és táblaszegélyek létesítését, valamint az olyan növényfajták és vetésforgók alkalmazását, amelyek biztosítják a méhek változatos táplálkozását. Ezen kívül felvetette annak lehetőségét, hogy a méhek téli táplálására szánt cukrot sorolják az "ipari cukor" kategóriába. Így az kedvezőbb áron lenne elérhető a méhészek számára.

"Magyarország a méhészeti hagyományok, a szakképzés és az ágazati gyakorlatok terén is az élen jár Európában. Egyedül hazánkban létezik a méhegészségügyi felelősök tanácsadói hálózata. Szintén kizárólag nálunk működött a növényvédőszer-használathoz kötődő kötelező értesítési rendszer, amelyben a méhészek tájékozódni tudtak a permetezések idejéről. Magyarország az egyetlen uniós tagállam, ahol az agrár-felsőoktatásban működik növényorvosi mesterképzés. Ezeket a kiváló gyakorlatokat érdemes lenne európai szinten alkalmazni" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba.