Tóth Bertalan azt mondta, a miniszterelnök jöjjön ki az elefántcsonttoronyból, az embereknek nem méregdrága atomerőműre, nem stadionokra, nem olimpiára, hanem biztos megélhetésre van szükségük. Hozzátette: a kormányfő statisztikai számoknak nézi az embereket.
Szerinte a kormányfő összeesküvés-elméleteket gyárt, háttérhatalmakról beszél. "Ugyan már, én is szeretem a scifit", de a valóság egészen más - közölte. A szocialista politikus azt mondta, miközben a miniszterelnök "fiktív háborúkat" indít felszámolja a sajtó-, a szólásszabadságot, a civil társadalmat, "Putyinabb akar lenni Putyinnál".
Hozzátette: az MSZP régóta szorgalmazza, hogy a biztos megélhetés érdekében legyen nettó 100 ezer forint a minimálbér, de úgy, hogy a vállalkozások terhei ne nőjenek. Térjenek vissza a korábbi nyugdíjszámításhoz, amely alapján idén 3,2 százalékkal emelkedhettek volna a nyugdíjak! - javasolta Tóth Bertalan, aki az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése mellett szorgalmazta azt is, hogy az átlagfogyasztás mértékig 20 százalékkal mérséklődjön a gáz, 10-10 százalékkal a villany és a távhő ára.
Tóth Bertalan szerint most úgy emelkedett a minimálbér, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozások versenyhátrányba kerültek, és kínkeservesen tudják kigazdálkodni a minimálbért terhelő járulékokat. Szólt arról is, hogy többen tartoznak gázszámlával most, mint tavaly.
A politikus a menekültüggyel kapcsolatban alkotmányos, a magyar emberek biztonságáról és a humánumról szóló javaslatot szorgalmazott, illetve közös európai megoldást.
A kormány szociális érzéke nulla
Bangóné Borbély Ildikó arról beszélt, hogy több mint két éve kellene működnie annak a szegényeket támogató programnak, amelyre az Európai Unió 30 milliárd forintot adott.
A kormány azonban arra sem képes, hogy két év alatt beindítson egy rászorulókat segítő programot - fogalmazott a szocialista politikus, aki szerint a közbeszerzések részbeni eredménytelensége azt jelenti, eredménytelen volt a "tolvajcasting". Szavai szerint a kormány szociális érzéke nulla, Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét nem érdekli ez a terület. Ki a felelős a történtekért? - kérdezte.
Hogyan semmisülhetett meg 1500 műemlékvédelmi dokumentum egy csőtörés miatt?
Hiller István arról beszélt, hogy a magyar műemlékvédelem sötét napja volt január 12-e, amelynek éjszakáján egy csőtörés miatt 1500 dokumentumot ért károsodás a Forster Gyula örökségvédelmi központ pincéjében, a fővárosi Táncsics Mihály utcában. Felidézte: innen "tessékelték ki" az örökségvédelmi szervezetet, hogy ide költözzön az nemzetgazdasági tárca.
A központ munkatársait egy egykori katonai raktárba vezényelték, a dokumentumok viszont maradtak. A műemlékvédelmi dokumentumok, tervek, fényképek úgy eláztak, hogy alig maradt valami - mondta. Kiemelte: békeidőben ilyen pusztulás emberemlékezet óta nem történt, majd kérdezte: mi történt, mit tettek a műemlékvédelem számára fontos dokumentumok pusztulásának megelőzése érdekében, és mekkora a kár?
Trükköztek a rendvédelmi szervek béremelésével?
Gúr Nándor a rendvédelmi szervek állományában végrehajtott béremeléssel kapcsolatban interpellálta a belügyminisztert. A szocialista képviselő elmondása szerint a béremelés során trükköztek, úgy emelték meg a béreket, hogy a korábbi juttatásokból elvettek, és azt más címszóval odaadták.
A képviselő szerint a kormány vélhetően azért választotta ezt a megoldást, mert csak így tudott megfelelni a korábban saját maga által támasztott kötelezettségnek.
Miért veszik el a megváltozott munkaképességűek támogatását?
Korózs Lajos a megváltozott munkaképességűek támogatásának elvonását tette szóvá, értékelése szerint sokan ellátás nélkül maradtak. Kifogásolta, hogy törlik az érintetteket a munkaügyi nyilvántartásból.
A politikus szerint sokan "nem elég rokkantak" az ellátásra, és nem elég egészségesek ahhoz, hogy könnyű fizikai munkát kapjanak. A speciális foglalkoztatási program bővítését sürgette, és arról érdeklődött, kiktől veszik el az ellátásokat.
Tízezrek maradnak ki az ingyenes étkeztetésből
Bangóné Borbély Ildikó arról érdeklődött, hogy miért biztosít kevesebb gyermeknek ingyenes étkeztetést a kormány szünidőben, miért számítja máshogy a jogosultságot. Szerinte ezzel tízezrek maradnak ki, és a kormány milliárdokat lop el év végén a megmaradt forrásokból.
A földművelésügyi tárca miért nevezte ki az átvilágításon megbukott Kiss Szilárdot?
Mesterházy Attila azt kérdezte a földművelésügyi tárca vezetőjétől, miért hagyta figyelmen kívül, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal két esetben is súlyos kockázatot tárt fel Kiss Szilárd átvilágításával kapcsolatban. Feltette a kérdést: mi az oka, hogy Kiss Szilárdot kinevezték diplomatának, majd miniszteri biztosi címet kapott, ami nem igényel átvilágítást. Szerinte a minisztert az sem zavarja, hogy Kiss Szilárdot elítélték.
Mi az indoka az ügyészség jogértelmezésének?
Harangozó Tamás az ügyészség jogértelmezésének mikéntjére kérdezett rá a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) egyik irodájában talált lehallgatókészülék ügyében. Mint mondta, a rendőrök azonosították az elkövetőt, az ügyészség pedig megszüntette a nyomozást joghézag miatt.
Ezzel Harangozó Tamás szerint a Legfőbb Ügyészség azt állítja, hogy akár a legfőbb ügyészt, akár a titkosszolgálatok vezetőjét is jogszerűen le lehet hallgatni irodában, mert csak magánlakásban elkövetett lehallgatásnál alkalmazható a jog. Felhívta a figyelmet, hogy 2011-ben még nem így látta az ügyészség, ugyanis egy másik irodai lehallgatási ügyben vádat emeltek.
Azt kérdezte: mi az oka a jogértelmezésnek?
Miért állnak az uniós és nemzeti támogatás kifizetései?
Gőgös Zoltán a Miniszterelnökséget vezető minisztert kérdezte arról, hogy miért nem fizetik ki a gazdáknak a területalapú támogatásokat. Mint mondta, az elmúlt időszakban többen is megkeresték azzal, hogy nem kapják meg a pénzt, holott a korábbi években februárban már átutalták az összeget.
Hangsúlyozta, hogy nagyon hiányzik ez a forrás, sok cég felszámolás közeli helyzetbe is kerülhet, mert a támogatásokból fizetnék az adósságokat, és a tavaszi munkákat is ezekből finanszírozzák.
