A miniszterelnök és kormánya is gyáva
Tóth Bertalan gyávának nevezte a miniszterelnököt és kormányát, amely szerinte megfutamodott attól, hogy népszavazást tartson az olimpiai pályázatról. Úgy fogalmazott: nem az a szégyen, ha az emberek mondanak véleményt egy fontos kérdésről, hanem az, hogy az ország már a visegrádi országoktól is lemarad.
Arra szólította fel a kormányt, hogy a valós problémákkal foglalkozzon ahelyett, hogy háttérhatalmakkal hadakozik. Ilyen valós problémának nevezte például a paksi bővítés hitelét, amelyről azt mondta: az 21 évre adósítja el az országot.
Hogyan akar segíteni a kormány az otthonukat elveszítő családoknak?
Szabó Sándor azt kérdezte, hogy a kilakoltatási moratórium március 1-jei lejártával milyen segítséget akar biztosítani a kormány az otthonukat elveszítő családoknak. Tavaly több mint kétezren vesztették el az otthonukat - jegyezte meg, úgy értékelve, hogy a családi csődvédelem megbukott.
Hová tűnnek a munkavállalói jogok Magyarországon?!
Gúr Nándor arról beszélt, hogy míg 2006-ban 16 munkabeszüntetés, addig 2011-2015 között évente legfeljebb 1-3 sztrájk volt. Szerinte ennek nem az az oka, hogy jobb lett a munkavállalók helyzete, hanem az, hogy a kormány megpróbálta csökkenteni a szakszervezetek erejét, a sztrájktörvényben pedig széles körű bírói mérlegelést tett lehetővé. Miért lehetetlenítik el az érdekképviseletek munkáját? - kérdezte.
Mit tesz a kormány a posta létszámhiánya ellen?
Horváth Imre arról beszélt, hogy több kerületben problémákat jelöltek meg a posta működésével kapcsolatban, elsősorban késve kapott levelekről, később kézbesített átutalásokról kapott híreket. Szerinte ez a létszámhiányra vezethető vissza, amely főleg a kézbesítőknél jellemző.
A politikus értékelése szerint a 14 százalékos fizetésemelés sem elég. Arról érdeklődött, mit kívánnak tenni a helyzet javítása érdekében.
Miért nem kérik számon Farkas Flóriánt?
Teleki László Farkas Flórián miniszterelnöki biztos számonkérését sürgette az Országos Roma Önkormányzatnak adott forrásokkal összefüggésben. Mint mondta, ebből az "út szélén hagyott" rétegeknek kellene segíteni. Az ellenzéki politikus szerint a jelenlegi formában nehéz hozzáférni az ösztöndíjakhoz és források hiányoznak az egészségügyből, ezekre kellene több pénzt fordítani.
Mivel tudják igazolni, hogy a vonatok 92 százaléka pontos?
Bangóné Borbély Ildikó személyes tapasztalatira hivatkozva kifogásolta azt, hogy Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint tavaly a vonatok 92 százaléka volt pontos. Az ellenzéki képviselő azt firtatta, milyen statisztikákkal tudják ezt alátámasztani.
Elássák, hogy ne lássák?
Tóth Bertalan elmondta, hogy a Buda-Cash brókerház magával rántotta a DRB bankcsoportot is, és 100 pécsi, baranyai család még mindig a pénze után fut. Közölte, ezek a családok már visszafizették a DRB-nek a lakáskölcsönüket, de "bennragadt" a tisztességtelenül felszámított kamat és költség.
Szerinte ezt a kérdést szabályozással meg lehetne oldani, ahogy külön törvényt hoztak az átvert devizahitelesek megsegítésére is. Megjegyezte, 100 millió forintos tételről van szó.
Fideszes politikus a törvények felett áll?
Heringes Anita azonnali kérdésében kifejtette: hat éve tettek feljelentést egy kecskeméti önkormányzati cégben zajló fiktív számlázás ügyében. A fideszes Zombor Gábor polgármestersége idején a cégből összesen 452 millió forintot utaltak ki fiktív számlákon keresztül, a nyomozás azonban "látványosan vontatottan" haladt, és csak idén februárban volt az első bírósági tárgyalás - mondta, hozzátéve: a vádiratban nem az az érdekes, ami benne van, hanem az, ami kimaradt belőle.
Szerinte ugyanis nem sikerült felgöngyölíteni, hogy fiktív számlákkal hogyan tűnhettek el az önkormányzati támogatások, holott ők bemutatták, miként éltek vissza egy 54 millió forintos támogatási szerződéssel. Úgy fogalmazott: a szálak a kecskeméti városvezetésig érnek, a támogatási szerződést Zombor Gábor egykori polgármester jegyzi.
