A Donald J. Trump elnökjelölt ellen elkövetett merényletkísérlettel kapcsolatosan Szekeres Imre elmondta, hogy a történelem az Egyesült Államokban is ismétli önmagát, hiszen nem ez az első alkalom, hogy az államfővel, illetve az elnökjelölttel szemben merényletet kísérelnek meg. A fegyvertartási szabályozásnak köszönhetően 200 millió fegyver van az emberek kezében, amely nem az okozója egy ilyen esetnek, de lehetőséget teremt egy hasonló helyzet kialakulásához.
Az MSZP korábbi honvédelmi minisztere szerint a merényletkísérlettel kapcsolatosan több kérdés is felmerül, többek között az is, hogy az elnökjelöltet védő testőrök és a titkosszolgálati munkatársak miért nem fedezték hosszú másodperceken keresztül az elnökjelölt felsőtestét. Bizonyára ők sem számítottak arra, hogy egy pennsylvániai kisvárosban ilyesmi megtörténhet.
Szekeres Imre szerint az elnökválasztás még nem lefutott ügy, hiszen sok idő van még hátra a novemberi voksolásig, ráadásul a jelöltállítással kapcsolatosan még a Demokrata Párt oldalán is lehetnek változások. A merényletkísérlet pedig esetlegesen a kampányra is mérséklő hatással lehet, hiszen mindkét politikai oldal elítéli a fegyveres erőszakot.
A műsorban szó volt az Orbán Viktor féle békemisszióról is. Az utóbbi időszak diplomáciai nagyüzemével kapcsolatosan Szekeres Imre úgy fogalmazott, hogy „nem fontosnak kell lenni, hanem fontosnak kell látszani” – a magyar kormányfő külpolitikai mozgása pedig erről szól. A helyzet eleve nem olyan, hogy az oroszok és az ukránok között közvetítő szerepet lehetne betölteni – emlékeztetett a volt honvédelmi miniszter.
Hazánk szövetségesi rendszereknek a része, mit például a NATO, illetve az Európai Unió, az innen való kikacsintás pedig „rontja Magyarország pozícióját” – emlékeztetett Szekeres Imre.
Az MSZP politikusa szerint az Orbán-Zelenszkij találkozón a magyar miniszterelnök nem tájékoztatta ukrán partnerét arról, hogy másnap Oroszországba látogat. Ilyet nem lehet csinálni, hiszen ez azt az üzenetet sugallja a partner számára, hogy a másik fél „nem tisztességesen tárgyal”– érvelt Szekeres Imre.
Vlagyimir Putyin céljai az orosz-ukrán háborúval kapcsolatosan világosak. Az oroszok szeretnék elérni, hogy Ukrajna és a nemzetközi világ ismerje el a négy megye elfoglalását, Ukrajnának pedig olyan kormánya legyen, amely különleges, szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal – a Belarusz berendezkedéshez hasonlóan.
A műsorban arról is szó volt, hogy a fenti külpolitikai eseményeknek milyen következményei lehetnek az unióban.
Szekeres Imre szerint a magyar kormányfő útjainak „kínos” következményei lehetnek, hiszen az EU-ban van egy hallgatólagos szabály arról, hogy egymásra tekintettel vannak a felek.
Korábban hazánknak külpolitikai kérdésekben viszonylag jó megítélése, hírneve volt, azonban ez napjainkra megváltozott, hiszen jelenleg is aktív diplomaták úgy gondolják, hogy diplomáciai szempontból egyre kínosabb helyzetbe kerül hazánk, a magyar kormányfő találkozóinak pedig „semmilyen haszna nincs, de rendkívül sok kára van” – összegzett Szekeres Imre.