A munkanélküliek ellátása nem kegy!

Január 1-jével megszűnt Magyarországon minden korhatár alatti nyugdíj, s nincs rokkantnyugdíj sem. Ez utóbbi példa nélküli a fejlett világban. Amit a kormány most tesz, az nem a nyugdíjrendszer átalakítása, hanem a rendszer szétverése: átláthatatlan, szociálisan érzéketlen hálózatot hoznak létre. Minderről Korózs Lajos, az MSZP országos elnökségének tagja beszélt csütörtökön Miskolcon. A Gúr Nándor szocialista országgyűlési képviselővel közösen megtartott tájékoztatóján arról is beszélt, hogy a rokkantnyugdíjasok ügyében az ombudsmanhoz fordult, kérve arra, kezdeményezzen utólagos normakontrollt a rokkantakat érintő törvények ügyében az Alkotmánybíróságnál.

Gúr Nándor bevezetőjében arról beszélt, hogy a jelenlegi hatalom (mint mondta, szándékosan nem mond kormányt, mert a kormányt a szolgálat vezérli, az pedig, amit most művelnek, meg sem közelíti ezt) a statisztikai rendszer manipulálásával próbálja eredményesnek beállítani az eddigi intézkedéseit. Jó példa erre, miként beszélnek a foglalkoztatási adatokról. Azt mondják, hogy 2010-hez képest 31 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, azt viszont ezzel egyidejűleg elfelejtik közölni, hogy mindezt úgy érték el, hogy közben 51 ezerrel nőtt a részmunkaidősök száma, a teljes munkaidősöké viszont 22 ezerrel csökkent. Tulajdonképpen nem tettek mást, mint újraosztották a munkával eltöltött időkeretet.

Másik példa, hogy az álláskeresési támogatást kapó emberek száma 2011 áprilisa és júniusa között 60 ezerrel volt kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában. Ennek viszont nem az az oka, hogy ezek az emberek egycsapásra munkát találtak, hanem az, hogy az álláskeresési járadék jogosultsági idejét 9 hónapról 3 hónapra csökkentették, így nagyon sokan kezdenek kiesni a támogatotti körből. Ma Magyarországon az álláskeresők 20 százaléka kap álláskeresési támogatást, 33 százaléka pedig szociális ellátást. A többiek, a munka nélkül tengődők 47 százaléka, semmilyen ellátást sem kap. Ők egyébként a 2011 áprilisa és júniusa közötti időszak statisztikái szerint 22 ezerrel többen voltak, mint egy évvel korábban.

Pedig a munkanélküli ellátás nem kegy, amit a kormány gyakorol, hanem azoknak az embereknek a pénze, akik korábban dolgoztak, de bajba jutottak: az általuk és a munkaadók által befizetett járulékok képezik annak az ellátásnak a finanszírozási hátterét, amelyből most a kormány gyakorlatilag kitiltotta őket. Amíg az említettek évente mintegy 180-190 milliárd forinttal járulnak hozzá az álláskeresés segítéséhez, addig a kormány idén ebből az összegből mindössze 57 milliárd forintot irányzott elő erre a célra.

Erre mutatott rá Korózs Lajos is, megjegyezve, hasonló a helyzet a rokkantak ügyében is. Ők is fizették éveken, évtizedeken keresztül a nyugdíjárulékukat, mégis, amikor bajba kerülnek, nem kaphatnak nyugdíjat. Ami abban különbözik egyebek mellett a rokkantellátástól, hogy ez utóbbi szociális juttatás, amit a kormány bármikor megvonhat. „A rokkanttá válás nem egy tervezhető dolog. Senki sem gondol arra, hogy reggel bemegy dolgozni, s napközben pedig olyan súlyos munkahelyi balesetet szenved, hogy onnantól kezdve képtelen lesz munkából megélni. Ha tetszik, az a rengeteg pénz, amit ezek az emberek korábban befizettek a nyugdíjkasszába, egyfajta biztosítás, arra az esetre, hogy legyen miből megélniük, ha történik velük valami" – fejtette ki.

Óváriné Orosz Erzsébet, az MSZP nyugdíjas-tagozatának országos alelnöke, megyei elnöke arról beszélt: csütörtöki megyei tisztújítójukon olyan politikai nyilatkozatot terveznek elfogadni (amit később el is fogadtak, a rendezvényen részt vett Villám József, a párt nyugdíjas-tagozatának országos elnöke is – a szerk.), amely szolidaritást vállal a február 6-án Miskolcról elindult, s gyalog 13-án Budapestre meg is érkezett éhségmenet tagjaival. Ezek az emberek ugyanis pontosan azokra a problémákra hívják fel a figyelmet, amelyekkel ők maguk is sorozatban találkoznak mindennapjaik során.