A beszédek előtt megnyitót mondott dr. Tóth Bertalan országgyűlési képviselő. A kettős évforduló kapcsán megállapította, érdemes volt csatlakozni a szövetségekhez. A térség integrációs folyamatának volt értelme, Magyarország csatlakozása pedig ma már sikertörténet. A keddi konferencia a csatlakozások óta eltelt 25, illetve 20 év távlatából való értékelésről is szól. Arról, milyen lehetőségeket nyújtott a NATO és az EU, ezekkel miképp éltünk vagy nem éltünk, és hogy az elmúlt években hogyan élt vissza ezekkel a kormány. Fontos áttekinteni azt is, mi volt az alapvető cél, és elértük-e azt. Mit ígért előzetesen nyújtani a két szövetség, és ezek megvalósultak-e.
Dr. Tóth Bertalan kiemelte, a kivívott demokrácia, a jogállamiság nem fejlődhet vissza, Magyarország térsége pedig nem válhat bizonytalanná. Hozzátette, sok munkával járt az átalakulási, csatlakozási folyamat, azonban nagy öröm, hogy sikerült mindezt elérni, mindennek motorjai voltak az MSZP politikusai. Akkor a csatlakozások értelme és szükségessége nem lehetett kérdéses.
Az MSZP politikusa kiemelte, a szélsőséges, jobboldali, nacionalista és populista politika egyre nagyobb teret nyer, azonban bizonyos nemzeti alapvetéseket nem szabad megkérdőjelezni. Ilyen a NATO- és EU- tagság, ezekkel nem élhetünk vissza, a szövetségeseinket pedig nem árulhatjuk el. Ezek a szövetségek értékközösségek is, mégpedig a jogállamiságé és a demokráciáé. Így fejlődhetnek békében, egymást segítve Európa országai. Az olyan politikát, ami nyíltan zsarolja szövetségeseinket, visszaél a tagságunkkal, felelőtlen és kalandorpolitikát folytat, azt a baloldal sosem fogja támogatni.
Dr. Tóth Bertalan elmondta, 25 és 20 évvel ezelőtt senki nem gondolta azt, hogy mára ide jut az ország. A magyar vidék leszakadt, a jogállamiság pedig csak elvben létezik, valójában nem látja el funkcióit. A közszolgáltatások színvonala folyamatosan romlik, a gazdaság zuhanórepülésben, hazánk versenyképessége egyre rosszabb. Magyarország a klímasemlegesség útján is le van maradva, mindezek eredménye, hogy hazánk így kimarad abból a körből, mely a fejlett országok előrehaladásáról szól.
Dr. Tóth Bertalan zárásként elmondta, a Fidesz-kormány politikájának ellenére, hazánk továbbra is a NATO és az EU tagja, az ellenzék előtt pedig rengeteg feladat áll a következő években. A legfontosabb a bizalom újjáépítése és megerősítése, mind a NATO, mind az EU irányában.
A konferencián beszédet mondott Medgyessy Péter, Magyarország korábbi miniszterelnöke, aki Magyarország jelenlegi helyzetéről beszélt. Elmondta, hazánknak azért kell uniós tagnak maradni, mert azonos értékeket képviselünk, mint a többi ország, és fejlődni kívánunk. Hasonlóan fontos, hogy a NATO-tagjai is legyünk. Magyarország sajnos az elmúlt 20 évben sem szűnt meg „kompországnak” lenni, a Türk Tanács tagjai vagyunk, Kínával pedig egyre szorosabbra fűzi kapcsolatát a kormány. Magyarország számtalanszor kifejezte hovatartozási szándékát, 1956-ban, 1982-ben, 1989-ben, 1999-ben a NATO csatlakozáskor és 2004-ben, az EU-csatlakozáskor is. A magyar nemzet bölcs, ezért választotta mindig az európai értékrendet, emelte ki Medgyessy Péter. Magyarország korábban éveken keresztül „csodagyerek” volt a többi ország szemében, ma azonban már külföldön nem lehet dicsekedni a magyarsággal. A kormány ezt elvette a magyaroktól, állapította meg a korábbi kormányfő.
A volt miniszterelnök a kormány által sokszor hangoztatott szuverenitásról is beszélt. Szerinte ezt tévesen határozza meg a kormány, az euró bevezetésével például nem csökkenne hazánk szuverenitása, gazdaságilag és társadalmilag is jól járna Magyarország.
A jelenlegi közéleti helyzettel kapcsolatban problémaként említette, hogy ma már nincsenek érdemben viták a politikai felek között. Az árkokat nem sikerült betemetni, sőt, azok csak tovább mélyültek.
A konferenciát Szekeres Imre, korábbi honvédelmi miniszter, a Politikatörténeti Alapítvány kuratóriumának elnöke zárta le. Kiemelte, a jelenlegi politikai közhangulatban nehéz volt meghatározni, kik lehetnek azok a meghívottak, akik felkeltik az emberek érdeklődését, végül azonban sikerült megtalálni a megfelelő személyeket. A résztvevők hat különböző szempontból hallgathatták meg a NATO-val és EU-val kapcsolatos nézeteket, a konferenciasorozat pedig ősszel folytatódni fog. A rendezvény elején feltett kérdésekre a két szövetséggel kapcsolatban számos válasz született. Szekeres Imre rámutatott, a szocialista kormányok a két integrációs folyamattal olyan biztos alapot teremtettek, melyet ma már gyakorlatilag nem lehet megingatni. A magyarok jelentős többsége támogatta már 20 és 25 évvel ezelőtt is a csatlakozásokat, hazánk volt az egyetlen, amely még a NATO-hoz való csatlakozásról is népszavazást tartott. A NATO és az unió hatalmas biztonságot nyújt mind gazdasági, mind biztonsági szempontból, tette hozzá a korábbi miniszter. Szerinte Brüsszelnek nem kell üzengetni, hiszen pontosan értik, mit akar a kormány, csak nem támogatják azt. A Magyar Szocialista Párt álláspontja egyértelmű, Magyarországnak szüksége van a NATO-ra és az unióra is, de a két szövetségi rendszernek is szüksége van hazánkra.
A konferencián felszólalt még Simonyi András, volt NATO és amerikai nagykövet, a washingtoni George Washington Egyetem professzora, aki a NATO-csatlakozás körülményeiről beszélt. Beszédet mondott továbbá Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet egyetemi docense, aki a NATO-csatlakozás jelentőségéről beszélt. Szenes Zoltán egyetemi tanár, volt vezérkari főnök a NATO-tagságról és a haderő átalakításáról tartott előadást. Lengyel László, a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója az unió magyar társadalomra gyakorolt hatásáról értekezett. Csaba László közgazdász, egyetemi tanár pedig „Az Európai Gazdasági és Pénzügyi Unió: átok vagy áldás?” címmel tartotta meg előadását.
