„A nyelvhasználat biztosítása a kisebbségek, a kisebbségi identitás fennmaradásának legfőbb garanciája. Az Európai Unió területén beszélt 255 nyelv közül 120 a kihalás veszélyével néz szembe. A kisebbségi nyelvhasználat újraélesztésére, megőrzésére a walesi mellett a baszk nyelv az egyik legjobb példa. A kisebbségi vagy regionális nyelvek túlélése azon múlik, hogy a kisebbségek mennyire tudják használni nyelvüket a mindennapi életben, mekkora az adott nyelv társadalmi tekintélye. Ha az Európai Unió el kívánja kerülni az etnikumközi konfliktusokat, akkor el kell ismernie a kisebbséghez tartozó állampolgárok kettős, vagy többes identitását, de mindenekelőtt nyelvi jogaikat. Az elégedett kisebbség a legjobb garancia a tagállamok politikai stabilitására. Sajnálatos, hogy az Európai Bizottság a nyelvi sokszínűség alapelvét csak a tagállamok hivatalos nyelveire korlátozza. Fel kell lépnünk annak érdekében, hogy a 2012-ben elfogadott Roma Stratégia mintájára az Európai Bizottság kezdeményezze a Nemzeti Kisebbségvédelmi Stratégiák Európai Keretrendszerét. Ezzel felállna az Európai Unió keretein belül a kisebbségi jogok uniós szintű ellenőrző mechanizmusa, amely éves rendszerességgel számon kérné a tagállamokon a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülését. A 2014-es európai választások közeledtével kiemelten fontos továbbá az is, hogy az ősszel felálló új Európai Bizottságban olyan európai biztos is kinevezésre kerüljön, akinek egyik fő feladata a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása, Európa veszélyeztetett nyelveinek védelme lenne. ” – hangsúlyozta vezérszónoki beszédében Tabajdi Csaba, a Kisebbségügyi Intergroup (Frakcióközi munkacsoport) elnöke Bilbaóban, a nyelvi sokszínűségről és a veszélyeztetett Európai nyelvekről szóló konferencián. A Baszk Nyelvi Akadémia által rendezett tanácskozáson számos EP-képviselő mellett részt vett Andrés Urrutia, az Akadémia elnöke, valamint a Juan Atutxa, korábbi baszk belügyminiszter, a Sabina Arana Alapítvány jelenlegi elnöke.
Tabajdi Csaba kiemelte: „az uniós állampolgárok, köztük a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülése érdekében olyan uniós eszköztárra van szükség, amely túlmutat a politikai nyomásgyakorláson. Elengedhetetlen ezért az általam többször szorgalmazott uniós demokrácia ellenőrző mechanizmus mihamarabbi felállítása, amelyről az Európai Bizottság közleménye márciusban várható. Az uniós demokrácia monitoringgal biztosíthatnánk, hogy egyetlen nemzeti kisebbség jogai se szenvedjenek csorbát, amely kiemelten fontos a külhoni magyarok szempontjából Szlovákiában, Romániában és a csatlakozásra váró Szerbiában egyaránt. Másfelől sajnálatos módon az EU nem hajtja végre megfelelően a nyelvi alapú diszkrimináció tilalmát annak ellenére, hogy az uniós Alapjogi Karta kifejezetten tiltja azt. Éppen ezért szükséges a már létező uniós irányelvek módosítása, valamint egy új uniós irányelv elfogadása is, amely tiltja a nyelvi alapon történő hátrányos megkülönböztetést.”
A szocialista EP-képviselő emlékeztetett, hogy az Európai Unió közel 500 milliós lakosságának 8%-a, azaz több mint 40 millió ember tartozik valamilyen történelmi nemzeti kisebbséghez, 6,5%-a pedig valamely új, bevándorló kisebbséghez. „A többségi társadalmak képviselőinek meg kell végre érteniük, hogy az egyenlő jogok biztosítása nem kiváltság, hanem a nemzeti kisebbségek uniós alapjoga. A baszk nyelv nem csak túlélte a spanyol nyelv térnyerését, de az anyanyelvi oktatás, valamint a közszolgáltatásokhoz és a médiához való egyenlő hozzáférésnek köszönhetően ma 1,2 millióan beszélik. Tekintettel arra, hogy az Uniónak nincs kisebbségvédelmi norma- és ellenőrző rendszere, az Európa Tanács két meghatározó kisebbségvédelmi dokumentumának, a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának és a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezménynek integrálása az Európai Unió közösségi joganyagába, az acquis communautaire-be kiemelten fontos feladat a következő időszakban.”
