A nemzeti kisebbségeket is megilleti az uniós szintű védelem

„Miután az Európai Bizottság több kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezést is elutasított, az ügyben elkötelezettek további lépéseket tesznek egy uniós kisebbségvédelmi keretrendszer kialakítása érdekében. Úgy tűnik, hogy a hangzatos nevű intézmény nem alkalmas arra, hogy az uniós állampolgárok éljenek demokratikus jogaikkal, uniós jogalkotást kezdeményezzenek az Európai Bizottságnál. Óriási hiba volt az európai polgári kezdeményezést leszűkíteni a jogalkotásra. Micsoda dolog az, hogy a 40 millió uniós polgárt érintő kérdést egyszerűen le lehet söpörni az asztalról? Az Európai Unió nem alkalmazhat kettős mércét. Elértük, hogy legyen közös uniós romastratégia, most az őshonos nemzeti kisebbségeken a sor. Ha minden csatlakozni kívánó országon számon kérik a kisebbségek helyzetét, az uniós tagállamokon miért nem?" - mondta Tabajdi Csaba, a Kisebbségügyi Intergroup (Frakcióközi Munkacsoport) elnöke a munkacsoport ülésén, amelyen részt vett Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke, Jan Dietrichsen, a FUEN igazgatója, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Tőkés László, a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia-Tanács elnöke, valamint Jens Nymand Christensen, az Európai Bizottság főtitkárságának igazgatója.  

Tabajdi Csaba emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság szeptember közepén utasította el az RMDSZ, a FUEN és a Dél-Tiroli Néppárt közös európai polgári kezdeményezését. A szocialista EP-képviselő szerint "a kezdeményezések újrafogalmazására van szükség a Bizottság által uniós hatáskörnek vélt területeken. Javaslom a kisebbségvédelmi kezdeményezések szerzőinek, hogy az Európai Bizottság válasza alapján új beadványt nyújtsanak be."
 
A szocialista EP-képviselő emlékeztetett, hogy Európában ma negyvenmillió ember tartozik valamilyen nemzeti kisebbséghez, azaz a teljes európai lakosság több mint nyolc százaléka. Tabajdi Csaba kiemelte, hogy "vezetésemmel az év végén a Kisebbségügyi Intergroup vitát kezdeményez az Európai Parlamentben, hogy a kezdeményezések elutasítása alapján pontosítsuk, mely területek tartoznak a közösségi, illetve tagállami hatáskörök. A Kisebbségügyi Intergroup által előkészített európai parlamenti állásfoglalással további nyomást gyakorolhatunk az Európai Unió döntéshozóira."