mszp.hu | Belföld
2021. szeptember 17. 22:42

A nyugdíjaknál vissza kell térni a vegyes indexáláshoz!

A nyugdíjaknál vissza kell térni a vegyes indexáláshoz!
A nyugdíjaknál vissza kell térni a vegyes indexáláshoz, mert „radikálisan” leszakadtak a bérektől; a rokkantak helyzetét pedig rendezni kell és kártalanítani őket – mondta Korózs Lajos, az MSZP országgyűlési képviselője, a Spirit FM műsorában pénteken.

Nem nehéz belátni, hogy az ellenzék nyugdíjjavaslatával a dupláját kapnák a nyugdíjasok annak, amit a Fidesz-kormány ad – mondta a Parlament Népjóléti Bizottságának szocialista elnöke.

Mediánnyugdíjnál, vagyis a középértéknél („annyian vannak alatta, mint amennyien fölötte”) a Fidesz számítása szerint 3900 forint nyugdíjemelés járt, az ellenzék szerint 8450 forint.

Átlagnyugdíjnál, ami kerekítve 150 ezer forint, a Fidesz 3%-os, „inflációkövető” nyugdíjemelése idén 4500 forint többletet eredményezett; az ellenzék szerint 9750 forintot kellett volna emelni – mondta el.

„Mi azt mondjuk, hogy igen, vissza kell térni a vegyes indexáláshoz” – mondta az ellenzék közös kormányzási alapelveiben, a Közös Alapban megfogalmazott nyugdíjjavaslatról, melynek kidolgozásában maga is részt vett.

„Kormányváltás után így lesz, és minden más olyan intézkedést is meg fogunk hozni, amelyik most az asztalra került” – mondta a Nyugdíjas Parlamentben a nyugdíjasok és az ellenzék által lefolytatott egyeztetésekről, ahol több nyugdíjas hangot adott annak, hogy nagyon sok a fideszes nyugdíjpolitika kárvallottja.

„Jövőre másfajta politika lesz ebben az országban, és az egyeztetésnek a jelenleginél lényegesen nagyobb szerepe lesz” – jelentette ki Korózs a remélt kormányváltásra célozva.

Megjegyezte: bár a Nyugdíjas Parlament felajánlotta, a kormánypártok egyszer sem vettek részt a nyugdíjasokkal való egyeztetésben.

Elmondta: a nyugdíjszámításnál ő maga a svájci indexálás híve, „ahol felerészben az inflációt és fele részben a nettó bérnövekedést vesszük figyelembe”.

Azt mondta: a rendszerváltás óta körülbelül tízévente megduplázódnak a fizetések, ellenben a nyugdíjak az elmúlt 8-10 évben „radikálisan leszakadtak a bérektől”.

Rámutatott: a kétmillió öregségi nyugdíjas közül közel félmillió idős ember él a létminimum alatt, azaz nem éri el még 100 ezer forintot sem a nyugdíja. Azt az 5-600 ezer embert, aki nem nyugdíjat, hanem másféle járandóságot kap, illetve nyugdíjszerű ellátásban részesül – vagyis megváltozott munkaképességű, rokkant, rehabilitációs járadékot kap - nem számolta ide.

Kiemelte: a tavalyi KSH mérése szerint az egyszemélyes nyugdíjas háztartásban a létminimum 105 ezer forint volt.

A rokkantnyugdíjasokról azt mondta: őket „gyalázatos módon semmizték ki tíz évvel ezelőtt”.

„Igenis a rokkantak helyzetét rendezni kell az alkotmánybírósági határozatnak megfelelően, és mindenkit kártalanítani kell, azzal az összeggel és a jegybanki alapkamattal növelt összeggel, amit elvettek tőlük az elmúlt nyolc-tíz évben” – mondta.

Megemlítette: bár nem a nyugdíjpolitikához kapcsolódik, a következő kormánynak foglalkoznia kell az „ukrán nyugdíjbiznisszel” is, „mert tűrhetetlen, hogy akik soha az életben Magyarországon nem dolgoztak, Magyarországon nem fizettek járulékot és nem élnek Magyarországon életvitelszerűen, azok magasabb nyugdíjba részesülnek, mint azok, akik 40-45 éven keresztül szalag mellett, műszakos munkarendben dolgoztak.”

Kapcsolódó párttagok