A politikai kultúra javítását is elvárja az EU

A finn biztos azt is világossá tette a  nemzetközi pénzügyi tárgyalásokkal megbízott tárca nélküli miniszternek, hogy az aggályokat el kell oszlatni, mielőtt a hiteltárgyalások megindulhatnak, és megnyugtatóan rendezni kell ezeket, mielőtt az európai adófizetők pénzéből megtörténik az első kifizetés.

A bizottságnál ugyanakkor azt is rendre hangsúlyozzák: a hiteltárgyalások megkezdéséről és az eljárásokkal kapcsolatban – a szolgálatok alapos jogi elemzése után – alapvetően politikai döntés születik. Ez azt jelenti, hogy ha a bizottság megfelelő mértékű politikai szándékot érzékel a magyar kormány részéről az aggályok feloldására, a probléma megoldására (és nemcsak technikai, hanem politikai szinten is), akkor attól függetlenül is dönthet a hiteltárgyalások megkezdéséről, hogy milyen szakaszban tartanak az eljárások. A politikai feltételek ilyen értelemben szétválaszthatók, és újra összekapcsolhatók a hiteltárgyalások kérdésével.

A magyar kormány arra hivatkozik, hogy nincs tisztában a hiteltárgyalások megkezdéséhez szükséges előfeltételekkel, mert ezeket az EU nem közölte. Az Európai Bizottság szóvivője a múlt héten a megbízható jogi környezetet nevezte meg előfeltételként, míg korábban José Manuel Barroso bizottsági elnök a jegybank függetlenségét emelte ki. A brüsszeli testület szerint ezekről Rehn tájékoztatta a január 20-án Brüsszelben tárgyaló Fellegit.

Úgy tudjuk, a biztos arra kérte a magyar kormányt, oszlassa el a nemzeti bank teljes függetlenségére és a megbízható és stabil igazságszolgáltatási rendszerre vonatkozó kételyeket. A finn politikus jelezte, a jegybank függetlenségét nemcsak a törvény betűjének, hanem szellemének is tükröznie kell. Rehn helytelenítette a jegybank körül kialakult légkört, utalva a politikai nyomásra.

A biztos azt kérte, nyújtsanak be olyan törvényjavaslatot, ami kizárja további alelnökök kinevezését, a Monetáris Tanács létszámának növelését és a testület hatáskörének bővítését. A releváns jogszabályok, köztük az alkotmány felülvizsgálatát is szükségesnek ítélte. Rehn jelezte azt is, ezeket a módosításokat még a tárgyalások megkezdése előtt el kell fogadnia az Országgyűlésnek.

A jegybank ügyében indult kötelezettségszegési eljárást a bizottság – a többi üggyel ellentétben – nem emelte magasabb szintre, de márciusban is visszatértek a kérdésre. Nevük elhallgatását kérő magyar diplomáciai források áprilisban úgy nyilatkoztak, hogy írásban először nevezett meg a hiteltárgyalás megkezdésére vonatkozó lehetséges feltételeket a bizottság, amikor a jegybank függetlenségével kapcsolatos márciusi levelében Marco Buti főigazgató azt kérte, a központi bank alelnökeinek számában és a Monetáris Tanács összetételében ne történjen változás. A magyar válasz erre vonatkozóan állítólag csak annyi ígéretet tesz: a jelenlegi MNB-elnök mandátumának lejártáig nem alkalmazzák az új szabályokat (harmadik alelnök, Monetáris Tanács kibővítése.)

Magyarországnak bizonyítania kell, hogy fenntartja a jogállamiságot, és ezért meggyőzően kezelnie kell a bizottságnak a magyar igazságszolgáltatási rendszerre vonatkozó aggodalmait – úgy tudjuk, ezt is kérte a magyar féltől Rehn, aki szerint ez a három kötelezettségszegési eljárással (bírák nyugdíjaztatása, adatvédelmi és jegybank függetlensége) kezdődik. A biztos állítólag úgy érvelt, a megbízható és teljesen független igazságszolgáltatási rendszer fontos alapot nyújt a tartós gazdasági fejlődéshez. Rehn szerint ez vonatkozik a sajtó szabadságára is, amely egyrészt alapvető fontosságú a demokratikus ellenőrzéshez, másrészt nélkülözhetetlen az üzleti és pénzügyi döntések megalapozottságához.

A finn biztos januárban állítólag kitért arra is: ha összerakják a Magyarország jogi és intézményi szerkezetében történt jelentős változásokat, akkor a kép aggodalomra ad okot. Elsősorban a demokrácia és a szabadság alapelveit féltik. A biztos állítólag azt is kiemelte, hogy a kért változtatások nem csak technikai jellegűek. Rehn politikai biztosítékot kért arra, hogy a magyar kormány orvosolja az Egyesült Államok, az Európai Bizottság és az Európai Parlament által is jelzett szélesebb demokratikus aggodalmakat.

Úgy tudjuk, Rehn felhívta a magyar miniszter figyelmét arra is, Orbán Viktor kormányfőnek tudomásul kell vennie, hogy a hitelnek vannak feltételei. A bizottságnál ugyanakkor azóta is felmerül a kérdés, vajon a miniszterelnök hogyan viszonyul majd a hitelprogramhoz, amelynek eleve része, hogy az IMF gazdaságpolitikai javaslatait a kormányzat magáévá tegye.

A finn politikus jelezte, a jegybank függetlenségét nemcsak a törvény betűjének, hanem szellemének is tükröznie kell. Rehn helytelenítette a jegybank körül kialakult légkört, utalva a politikai nyomásra.

A biztos azt kérte, nyújtsanak be olyan törvényjavaslatot, amely kizárja további alelnökök kinevezését, a Monetáris Tanács létszámának növelését és a testület hatáskörének bővítését. A releváns jogszabályok, köztük az alkotmány felülvizsgálatát is szükségesnek ítélte. Rehn jelezte azt is, ezeket a módosításokat még a tárgyalások megkezdése előtt el kell fogadnia az Országgyűlésnek.

A jegybank ügyében indult kötelezettségszegési eljárást a bizottság – a többi üggyel ellentétben – nem emelte magasabb szintre, de márciusban is visszatértek a kérdésre. Nevük elhallgatását kérő magyar diplomáciai források áprilisban úgy nyilatkoztak, hogy írásban először nevezett meg a hiteltárgyalás megkezdésére vonatkozó lehetséges feltételeket a bizottság, amikor a jegybank függetlenségével kapcsolatos márciusi levelében Marco Buti főigazgató azt kérte, a központi bank alelnökeinek számában és a Monetáris Tanács összetételében ne történjen változás. A magyar válasz erre vonatkozóan állítólag csak annyi ígéretet tesz: a jelenlegi MNB-elnök mandátumának lejártáig nem alkalmazzák az új szabályokat (harmadik alelnök, Monetáris Tanács kibővítése.) Rehn tudatta: a politikai kultúra javítását is elvárják.

Zalán Eszter (Brüsszel)

http://nol.hu/lap/gazdasag/20120418-az_osszkepet_is_nezi_az_eu