A problémát Orbán Viktornak hívják

Eleni Tsakopoulos Kounalakis úgy fogalmazott: először úgy vélték, aggodalmaikat figyelembe veszi a kabinet, ám decemberben kiderült, hogy "egyáltalán nem vették tekintetbe". Közben a nemzetközi sajtó is Orbán Viktorról és kormányáról ír. A Berliner Zeitung úgy fogalmazott: "Magyarországnak van egy drámai problémája, Orbán Viktornak hívják."

Sokáig "úgy éreztük, hogy nyitottságra találtunk, valóban úgy tűnt a számunkra, hogy az aggodalmainkat nagyon konstruktívan meg tudtuk értetni" - fogalmazott Eleni Tsakopoulos Kounalakis amerikai nagykövet az ATV-nek adott interjújában. Mint mondta, az Egyesült Államok csak egy szűk körét adta elő a Magyarországgal kapcsolatos aggodalmainak, a magyar demokratikus intézményrendszernek, a fékeknek és ellensúlyoknak csak a csúcsát érintették. Úgy gondolták, hogy komolyan megfontolják majd érveiket, de eljött a december, "és kiderült, hogy az aggodalmainkat egyáltalán nem vették tekintetbe. (..) Ez mélységes csalódássál tölt el bennünket" - fogalmazott Eleni Tsakopoulos Kounalakis.
"Nem azért vagyunk itt, hogy megmondjuk a magyar kormánynak, mely törvényeket fogadja el. Barátként azonban, és olyan országként, amelynek nagy múltja és híre van azzal kapcsolatban, hogy támogatja az erős demokráciát, vannak aggodalmaink" - mondta. A nagykövet megerősítette: hamis az az értesülés, hogy a washingtoni diplomácia már nem lát perspektívát Orbán Viktorban, és szakértői kormány felállításáért lobbizik.

Azt viszont Eleni Tsakopoulos Kounalakis kijelentette: Magyarország a jövőben is számíthat az amerikai véleményekre, különösen a fékek és ellensúlyok rendszere, a fontos demokratikus intézmények függetlensége, például a sajtószabadság, a független igazságszolgáltatás és a nemzeti bank önállósága áll az USA figyelmének központjában. A külföldi befektetők magyarországi jelenlétével kapcsolatban megjegyezte: a legtöbb vállalkozás, amennyiben külföldön akar befektetni, a kiszámíthatóság alapján hozza döntéseit. Például az alapján, hogy milyenek az adók, milyen a jogszabályi környezet. "Az tény, hogy a mostani reformok idején mindezek változnak. Szeretnénk látni, hogy Magyarországon foglalkoznak az aggodalmainkkal annak érdekében, hogy a kiszámíthatóság meglegyen a jövőben" - fejtette ki az amerikai nagykövet.

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter már tavaly nyári budapesti látogatásán kritikát fogalmazott meg a magyar demokratikus intézmények átalakításáról, majd októberben Eleni Tsakopoulos Kounalakis adott át egy úgynevezett démarche-ot, vagyis szóbeli diplomáciai jegyzéket Orbán Viktor miniszterelnöknek.

December 23-án pedig már Hillary Clinton küldött levelet a kormányfőnek, amelyben ismét felvetette a bírósági szabályozást, a médiatörvényt és az egyházügyet érintő aggályokat. Orbán Viktor a napokban válaszolt ugyan a levélre, de annak tartalmát azóta is titkolja a kormány. A miniszterelnök annyit elárult: válaszában kiemelte, hogy "a magyar kormány elkötelezetten transzatlanti meggyőződésű". A kormányfő ugyanakkor kijelentette: a levelet csak akkor hozhatja nyilvánosságra a magyar külügy, ha a levélváltást indító Hillary Clinton úgy dönt. "Ez elemi civilizációs és diplomáciai norma" - tette hozzá.

Hasonló titkolózás volt nemrég José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke levelével kapcsolatban is. Kisebb botrány is kialakult, amikor Mong Attila újságíró részleteket közölt az angol nyelvű levélből. Barroso egyébként a levélben a jegybankról és a pénzügyi stabilitásról szóló törvényjavaslat visszavonására szólította fel a magyar miniszterelnököt, aki elutasító választ küldött az Európai Bizottság elnökének. Konkrétumot azonban ebben az esetben sem árult el. Annak ellenére hallgatja el a kormány a kritikákat és az azokra küldött válaszokat, hogy a levelezések nem személyes tartalmúak, azok az ország sorsát alapvetően befolyásolják.

Eközben az utóbbi napokban a külföldi lapok kereszttüzébe került Magyarország, kiemelt figyelmet szenteltek nekünk. A Die Welt szerzője szerint "Orbán Viktor magyar kormányfő arcátlanul pimasz", hiszen kiüresíti a demokráciát és megsért számos értéket, amelyek mellett Európa elkötelezte magát, most pedig éppen ő az, aki újabb hitelt kér az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól.
A Berliner Zeitung írásában úgy fogalmaztak: "Magyarországnak van egy drámai problémája, Orbán Viktornak hívják." A szerző felvetette: "Mit lehet tenni egy demokratikusan megválasztott miniszterelnökkel, aki gátlástalanul a demokrácia elárulására használja felhatalmazását?" Kifejtette: Orbán Viktor politikája olyan pályán halad, amely összeütközéshez vezet "saját népe egyes csoportjaival és az EU-val".

A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című német konzervatív lap szerint "Magyarország mostanában kevés barátot szerez", és most már az Európai Bizottság is konkrét intézkedéseket hoz ellene. "A Magyarországnak sürgősen szükséges pénzügyi segítség a nyomásgyakorlás eszközévé válik" - állapította meg a lap.

A londoni The Observerben olvasható, hogy a "vitatott" új magyar alaptörvény alapján nem fognak elkülönülni Magyarországon a végrehajtói, a törvényalkotói és az igazságszolgáltatási jogkörök, nem lesz garantált sajtószabadság, sem bírói pártatlanság, sem vallásszabadság. "Európa sötét múltjának más elborzasztó pillanatait tükrözi", hogy a szomszédos országokban élő magyar kisebbség tagjainak magyar állampolgárságot ajánlanak, "ahogy Hitler tette a Csehszlovákiában élő német etnikum esetében" - írta a szerző.

Egy másik cikkben a magyarországi gazdasági fejleményekkel kapcsolatban azt írták, "a válság Orbán Viktor miniszterelnök, vagy legalábbis Matolcsy György gazdasági miniszter állásába kerülhet". Az elmúlt hetek egyik legérdekesebb fejleményének" nevezték, hogy erősödő bírálatokat fogalmaznak meg a kormányt "eddig hűségesen támogató" lapok is, mint például a Heti Válasz és a Magyar Hírlap. Az írás szerint a francia Le Monde minapi karikatúrája "fasiszta vezetőként ábrázolta" a magyar kormányfőt.

Terítéken a magyar csomag

Szerdán, idei első ülésén "csomagban" fogalakozik a magyar-ügyekkel az Európai Bizottság (EB) - közölte a legfőbb uniós döntéshozó szerv szóvivője még pénteken. Mint ismert: az Európai Unió már megkezdte a jegybanktörvény vizsgálatát, de ez az ügy csak az egyik, amelyben az EB vizsgálódik. A magyar-csomag eleme még az alaptörvényhez kötődő több jogszabály is, például az adatvédelmi biztosi poszt megszüntetését tartalmazó, és az igazságügyi reformot bevezető törvények. Brüsszel kötelezettségszegési eljárást kezdeményezhet hazánk ellen, ha úgy látja, ezek a törvények nem felelnek meg uniós jogszabályoknak.

Ráadásul úgy tűnik, Brüsszelt is elérte a Klubrádió frekvenciaengedélyeztetési ügye, mert ismét felvetődött a magyar média esetlegesen nem megfelelő működése, és "az ellenzéki sajtó ellehetetlenítése" - fogalmazott a BruxInfónak egy bizottsági forrás. Ez utóbbi azonban nem jogszabályi kérdés, tehát erről biztosan nem hoznak döntést a héten.

NÉPSZAVA-összeállítás/