Nem fog átmenni az Európai Parlamenten a Bizottság és a Tanács tavasszal kialkudott új, hét éves költségvetési terve. Az európai képviselők pártokon átívelő egyetértésben utasítják el a javaslatot, amelyet a Parlament megváltoztatni nem tud, csak megvétózni vagy elfogadni. A 2014-20-as büdzsé támogatása a közelmúltig annak ellenére is biztosnak látszott, hogy több területen visszalépést tartalmazott. Az Unió története során először, a befizető államok spórolása miatt csökkent a kialkudott teljes főösszeg: a GDP 0,9 százalékára. Ezt azonban ellensúlyozta volna a rugalmasabb folyósítási rendszer, az egyes alapokban „bent maradó” összegek könnyebb átcsoportosíthatósága.
Azonban a Tanács, illetve a tagállamok nem hajlandóak kiegyenlíteni a 2012-es és 2013-as deficitet, ehelyett továbbgörgetnék azt 2014-re, az új költségvetési időszakra, ami elfogadhatatlan. A hiányt ugyanis így szét kellene teríteni a költségvetés területei között. Veszélybe kerülnének a regionális fejlesztési pénzek és az agrártámogatások is. Így pedig azonnal felborul a tervezet. Ráadásul a megkurtított források miatt a deficit várhatóan újratermelődik, tovább csökkentve a fejlesztési keretösszegeket, jelentős hátrányt okozva a nettó haszonélvező tagállamoknak, köztük Magyarországnak. A hazai kormány arrogáns és rövidlátó külpolitikájának kudarca, hogy még az előző hét évhez képest alacsonyabb hazai fejlesztési keret pénzét sem tudta megvédeni az Európai Tanácsban.
De minek is Magyarországnak sok ezermilliárd forintnyi támogatás, ha le sem tudják hívni, el sem tudják költeni? – hallani egyre gyakrabban 2010 óta. Magyarországon 15 nagy operatív programon keresztül jutnak az uniós pénzekhez a vállalkozások, intézmények és az emberek. Ebből 13-ban „szabálytalanságok” és a kormányzat hibái miatt 2011 óta akadoznak, idén év eleje óta egyáltalán nincsenek már kifizetések.
A pénzek sikeres lehívási arányát tekintve 2012 végén hazánk az új tagállamok középmezőnyében helyezkedett el. Azóta viszont alig-alig jutnak pénzükhöz az intézmények, vállalkozások és az emberek. Lázár János 500 milliárd forintról beszél, aminek felhasználásáról még a szerződések sem születtek meg. Ez azonban kevesebb, mint a fenyegető veszteség fele. További 5-700 milliárd forintra tehető az az összeg, amelyről a végszámlákat nagyon nehéz lesz benyújtani év végéig, hogy az emberek és a vállalkozások a pénzükhöz jussanak.
A hazai fejlesztések 97 százaléka uniós támogatással valósul meg. A magyar gazdaság Lázár szerint a Fidesz-minisztériumok „lustasága, bénasága vagy impotenciája” miatt nem jut az életfontosságú forrásokhoz. Az okok között azonban mindenképp meg kell említeni a kormány kézivezérelt pénzosztó gyakorlatát, a fejlesztési intézményrendszer szétverését is. A Fidesznek minden egyes Brüsszelben hagyott forintért vállalnia kell a felelősséget – a mostani és a következő költségvetési ciklust egyaránt ideértve.
A régi és az új uniós büdzsé fejlesztési pénzei is veszélyben vannak
Herczog Edit: miközben Lázár János brüsszeli Canossa-járásra készül, hogy a kormányzati szabálytalanságok miatt felfüggesztett, 1200 milliárd forintnyi uniós fejlesztési pénz egy részét megmentse, a következő hét év támogatásai is veszélybe kerültek
Herczog Edit
Európai Parlamenti képviselő