Az EP alkotmányügyi bizottságának alelnöke emlékeztetett, hogy a magyar alkotmányozás ügyét az Európai Parlament több ízben is napirendre tűzte, mind szakbizottságaiban, mind pedig a plenáris ülésen. Sajnálatát fejezte ki, hogy a komoly nemzetközi bírálatot is kiváltó folyamat (más, problematikus kérdésekkel, mint például az uniós források nem megfelelő felhasználása) éppen az első magyar elnökség idején zajlott.
Gurmai Zita elutasította azokat a bírálatokat, melyek szerint az alkotmányozás nemzeti hatáskörbe tartozik, ezért az Európai Parlamentnek nincsen beleszólása az ügybe: „A demokratikus határok átlépését az Európai Parlament nem hagyhatta szó nélkül” – fogalmazott. Gurmai Zita hozzátette: más forrásból is érkeztek bírálatok: a Velencei Bizottság külön felhívta a figyelmet arra, hogy az új alaptörvény olyan kérdések szabályozását is a kétharmados törvények körébe vonja, mint az adó- és nyugdíjrendszer alapvető szabályai. Ezzel a jelenlegi kormánytöbbség megköti a későbbi kormányok kezét a gazdaságpolitika terén.
„Az elmúlt hat hónap szakmai munkája kiváló volt: a magyar diplomaták és szakemberek gyakran erejükön felül teljesítettek azért, hogy az elmúlt fél évben megoldást találjanak az Európai Unió előtt álló legnagyobb kihívásokra. Ezt azonban semmissé tette az Orbán-kormány politikai kudarca” – mondta Gurmai Zita.